Dancsó Béla: Holdséta – A Holdra szállás története

Bár a Hold bolygónkhoz a legközelebb eső égitest, vajmi keveset tudunk róla. Nem tudjuk biztosan, miként keletkezett, milyen kölcsönhatások alakították fejlődését, miként befolyásolta a Föld saját kísérőjének sorsát. Alig feltárt kutatási terület a Hold geológiája, nyersanyagbázisa.

A NASA Apollo-programja után 30 évvel azonban az űrkutatók újra merész álmokat szövögetnek, így várhatóan az elkövetkező években, évtizedekben ismereteink ismét robbanásszerűen gyarapodnak majd kísérőnkkel kapcsolatban. Az amerikai űrhivatal tervei szerint már 2015-ben megérkeznek az első „telepesek” a Holdra. Természetesen egyelőre kutatási céllal: amellett, hogy megkezdődik a Hold alapos feltérképezése, állandó holdbázis építése, a kutatók az égitestet „ugródeszkának” is szánják az első ember Marsra utazásához.

A tervek kétségkívül ambiciózusak, csakúgy mint ahogy az volt Kennedy elnök 1961. májusi beszéde is. „Hiszem, hogy nemzetünknek kell elérnie a célt, még mielőtt ez az évtized véget ér, hogy embert jutassunk a Holdra, és biztonságban vissza is hozzuk a Földre. Nincs olyan űrprogram, ami nagyobb hatással lesz az emberiségre, vagy fontosabb az űr hosszú távú felfedezésében, mint ez, de nem lesz ilyen nehéz vagy költséges sem” – mondta az USA akkori elnöke a Kongresszus előtt.

Kennedy nem élte meg, de vágya valóra vált: az évtized vége előtt, 1969. július 21-én hajnali 3 óra 56 perckor, az Apollo 11 legénységéből Neil Armstrong a Hold felszínére lépett. (A költségeket tekintve viszont nagy valószínűséggel tévedett az egykori amerikai elnök.)

Ez a két esemény mérföldkő volt a NASA Hold-programja során, Kennedy és Armstrong történelmet írtak. Az előzmények – a Szovjetunió és az USA versengése, a Gemini-program, a Hold-űrhajó születése, az Apollo program számos kudarca –, majd a majd az elsöprő győzelem a szovjetek a felett, végül pedig az Apollo–program sietős lezárása kezd azonban a feledés homályába veszni.

Ki emlékszik már az Apollo 8, 9 vagy a 16, 17-es számú küldetésekre? Tudjuk-e ki volt az az űrhajós, aki golfozott a Holdon, vagy aki először pillantotta meg a Holdnak a Földről soha nem látható túlsó oldalát? Tudjuk, ki lépett elsőként a Hold felszínére, de ki volt az, aki utoljára?

Dancsó Béla Holdséta című vaskos könyve segítségével felfrissíthetjük ismereteinket. De a kötet nem csak az apró tények szerelmeseit képes lázba hozni. Az élvezetes stílusú, bőven anektodázó könyv az űrkutatás és a műszaki–tudományos fejlődés egy különösen élénk, izgalmas korszakát tárja elénk rendkívüli alapossággal. A szerző szinte mindenegyes Apollo–repülésnek külön fejezetet szentel, így a könyv segítségével eddig nem látott részletességgel élhetjük át (újra) az eseményeket. Nem csak a szöveg lenyűgözően informatív, a képanyag is páratlanul gazdag.

Dancsó Béla: Holdséta – A Holdra szállás törtémete

Novalla Kiadó

592 oldal

Ár:5990 Ft

Online rendelés >>