Szabad szemmel is látható üstökös közeleg

A Machholz üstökös 2005. január 5-6-án kerül legközelebb a Földhöz, ekkor 51 millió kilométer távolságban halad majd el tőlünk.

Az üstököst tízéve augusztusban Donald Machholz amerikai amatőr csillagász fedezte fel. Szabad szemmel először három héttel ezelőtt a déli féltekén pillantották meg, a múlt hét végén pedig már az északi félgömbön is látható volt.

Egyelőre a horizont közelében jár, ezért nehéz észrevenni, de a hónap során egyre magasabbra emelkedik majd. Érdemes december 12-e után, újhold kezdetekor el kezdeni keresni az égen. Az üstökös a keleti égbolton, az Eridánusz csillagképből a Bika csillagkép felé halad.

Kóma, majd csóva keletkezik

A Naphoz közeledvén az üstökösökön erős felszíni aktivitás kezdődik, jégpáncéljuk szublimálni kezd. A napsugárzás hatására elpárolgó gázokat a kis üstökösmag csekély gravitációs vonzása nem tudja megtartani, így azok kiáramlanak a bolygóközi térbe, de egy részük légkör formájában körülveszi a magot, ez a kóma.

Amikor az üstökösök 2 csillagászati egységen (CSE= csillagászati egység, Nap-Föld középtávolság) belülre közelítik meg a Napot, a napszél is kifejti hatását a kóma gázaira. A Napból kiáramló, elektromosan töltött részecskék magukkal ragadják a kómából a gázrészecskéket, és így jön létre a Nappal ellentétes irányú csóva. Hosszú és erős csóvák akkor képződnek, ha az üstökösnek gazdag gáztartalékai vannak, és a Naptól való távolság egészen kicsinnyé válik.

Az előrejelzések szerint látható lesz szabad szemmel

A Machholz üstökös, vagy hivatalos nevén a c/2004 Q2, várhatóan nem nyújt majd olyan égi látványt, mint a Hale-Bopp üstökös 1997-ben, vagy a rendszeresen visszatérő Halley.

Mivel az üstökös viselkedéséről múltbéli adatok nem állnak rendelkezésre, nehéz megjósolni fényességét. Az első előrejelzések szerint a Machholz 4-es fényrendű, esetleg egy fél magnitudóval még fényesebb lehet. A magnitúdó vagy fényrend, a csillagászatban használatos fényességskála. A fényesebb égitest magnitúdója kisebb szám.

Összehasonlításképpen a város fényeitől távol, a legtisztább éjszakai égbolton a szabad szemel még látható leghalványabb égitestek 6, 5 magnitudójúak. Olyan éjszakákon, amikor csak a Nagy Göncöl csillagait látjuk az égen, a fényerősség körülbelül 5 magnitúdó. A szaabd szemmel látható legtávolabbi égitest az Androméda-galaxis magnitudója pedig 3, 4.