A földinél egymilliószor nagyobb feszültségű villámok a Szaturnuszon
A Szaturnusz körül keringő Cassini műholdtól ismét érdekes adatok érkeztek a Földre. Kiderült például, hogy a gyűrűs bolygón a villámlások erőssége akár egymilliószorosa is lehet a Földének.
A Cassini mérési adatai több meglepetéssel is szolgáltak már a szonda működését követő fizikusok számára. A legérdekesebb eredményekről a Science magazin közölt összefoglaló cikket.
Elképesztő feszültségű villámlások
Nagy meglepetést keltett a kutatók számára a Szaturnuszon mért villámlások feszültsége. A földi villámlások 100 millió és egy milliárd volt közötti feszültséggel jellemezhetők, a Szaturnuszon azonban akár egymilliószor nagyobbak is előfordulhatnak.
A Cassini műszerei a földi villámlásokat a bolygótól legtávolabb, 89.200 kilométerre érzékelték. Ezzel szemben a Szaturnusz villámlásait már a bolygótól 161 millió kilométerre is érzékelte a szonda. A szaturnuszi villámok erősségét a kutatók a villámlások során érzékelt rádiójelek valamint a távolságok alapján határozzák meg.
Lassul a bolygó forgása
A Cassini adatai meglepetéssel szolgáltattak a bolygó forgását illetően is. A Voyager szonda több mint húsz évvel ezelőtti adataihoz viszonyítva a mérési eredmények azt sugallják, hogy a bolygó forgási ideje 6 perccel lassult.
A Cassini a Szaturnusz által kibocsátott rádiósugárzást, s ennek változásából határozza meg a gázbolygó rotációs periódusát. Az új mérések szerint a Szaturnusz 10 óra 45 perc 45 másodperc alatt pördül meg tengelye körül.
Elfogyó külső gyűrű
Rejtélyes adatokat továbbított a Cassini ultraibolya spektográfja (Ultraviolet Imaging Spectrograph, UVIS) is. A berendezés az égitestről visszaverődő ultraibolya sugárzást vizsgálja. Mérési eredményei alapján képet kaphatunk többek között arról, mennyi hidrogént és oxigént tartalmaznak a Szaturnusz felhői és gyűrűi.
A Cassini adatai azt sugallják, hogy a külső gyűrűk oxigén mennyisége rendszeresen fluktuál, időnként komolyabb oxigén-kitörések történnek. Az oxigén mennyiségének változása a NASA kutatói szerint valószínűleg azzal magyarázható, hogy a bolygó jeges holdjai ütköznek a külső gyűrű apró részecskéivel.
Az ütközés hatására apró jégszemek keletkeznek. Ha ezek a Szaturnusz magnetoszférájának elektromosan töltött részecskéivel ütköznek, oxigén szabadul fel. Az oxigén elszökésének jelenlegi ütemében a kutatók szerint a bolygó külső E-gyűrűje, hacsak nem lesz utánpótlása, százmillió év alatt teljesen elfogyhat.
Újabb bizonyítékok egy régi becsapódás helyszínére
Bolygónk történetének legviharosabb eseményei a becsapódások, amelyek globális változásokat is okozhatnak.
Hogyan válasszunk környezettudatosabb macskaeledelt? (X)
Csupán tízből három felnőtt figyel oda fokozottan arra, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyoma, és leginkább ők is a szelektív hulladékgyűjtésben és a csomagolóanyagok használatának csökkentésében jeleskednek – derül ki a Nestlé PURINA novemberi felméréséből.
A NASA már tervezi a következő űrteleszkópot
Az eszköz majd a 2040-es években kezdheti meg munkáját, ám a tervezésbe már belefogtak.
Tisztázták egy kihalási hullám okát
A devon időszak végén jelentős, főként a tengeri élővilágot érintő kihalási hullám zajlott.
Piros pixelek
Az Earth Observatory a napokban három működő vulkánról is közzé tett űrfelvételt, amelyeken infravörös mérések nyomán a kráterek hője is jól látható.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
