A legnagyobb földrengés 40 éve – szökőár Ázsiában
Hatalmas, kilences magnitúdójú földrengés rázta meg Indonézia partjait. A víz alatti földmozgás keltette szökőár óriási pusztítást végzett. Az áldozatok száma 23 ezerre tehető, egymillió embert pedig ki kellett telepíteni. Indonéziában akár több tízezer újabb áldozat is lehet. Thaiföldön két magyar is megsérült.
Becslések szerint több mint 23 ezer áldozata van annak a cunaminak, vagyis mélytengeri földmozgás által kiváltott szökőárnak, amely Indonéziában, Thaiföldön, Sri Lankán és Indiában pusztított. Az indonéz alelnök viszont bejelentette, hogy akár húszezer áldozat is lehet saját országának egyik tartományában, Acehben, ahol nagyon nehéz egyelőre felmérni a károkat. Az Andamán- és a Nicobar-szigetek nagyon közel fekszenek a földrengés epicentrumához, és ezekben a térségéekben – amelyek egyébként Indiához, nem pedig Indonéziához tartoznak – legalább háromezer ember halt meg, de az eltűntek száma több tízezerre is tehető.
A földrengés a feltételezések szerint Indonézia egyik nagyobb szigete, Szumátra közelében következett be, a szökőár a tektonikus lemezek mozgása miatt alakult ki. A cunamik sajátossága, hogy nemcsak a közvetlen környéken pusztítanak, hanem sok ezer kilométerre is eljutnak keletkezési helyüktől. Sőt, a jelenlegi adatok szerint a szökőár a keletkezés helyétől 1600 kilométerre is rendkívüli pusztítást végzett. A pusztítás megelőzését nehezítette, hogy a nagy földrengés előtt nem voltak kisebb mozgások, az Indiai-óceán térségében pedig nem működik cunami-előrejelzőrendszer.
Az első rengés Szumátra közelében történt
Az első, 9, 0-ás (más források szerint „csak” 8, 9-es) amplitudójú földrengést – Szumátrától negyven kilométerre volt a feltétlezett epicentrum – több kisebb, 7, 0 körüli mozgás követte. (A kisebb földmozgások újabb szökőárakat produkáltak, sokak életét ezek a sokadik hullámban érkező cunamik oltották ki.)
Magyar áldozatokról mindeddig nem érkeztek jelentések, a budapesti külügyminisztérium szóvivője legalábbis nem tud arról, hogy magyar állampolgárokat érintett volna az ázsiai katasztrófa.
Indonéziában csaknem ötezren, Sri Lankán (Ceylonon) 12 ezren, Indiában 7 ezren vesztették életüket a karácsonykor bekövetkezett katasztrófában. 1150 halálesetet jelentettek Thaiföld partvidékéről is. Az eltűntek számát még megbecsülni is nehéz a jelenlegi adatok szerint – írja a BBC, amely szerint Ceylonon egymillió embert kell kitelepíteni a természeti csapás nyomán. Ugyanakkor Indonéziában – mint már említettük -, csak az egyik tartományban még további tízezres nagyságrendű lehet az áldozatok száma.
Negyven éve a legnagyobb földrengés
Az Indonézia partjainál bekövetkezett földrengés nagyságát a kutatók 9, 0-ás magnitúdójúnak minősítették, ez negyven éve a legnagyobb földmozgás amit a tudósok mértek. 1900 óta pedig ez volt az ötödik legerősebb rengés.
Sri Lanka elnöke, Chandrika Kumaratunga nemzeti katasztrófának minősítette az eseményeket, s a katonaságot is bevetették a károk elhárítására. Az ország nemzetközi segítséget is kért a BBC tudósítása szerint.
Az árhullám hat méter magasra csapott Sri Lanka partvidékén, ahol különösen Muttur és Trincomalee régiójában pusztított a cunami vasárnap. Ceylon déli részén nagyon sok haláleset következett be, és a főváros, Colombo kikötőjét le is zárták a katasztrófa miatt. Erre azért volt szükség mert a kikötői épületeket elöntötte a víz. (A japán cunami szór nagy hullámot, illetve kikötői hullámot jelent: ez azzal magyarázható, hogy a szökőár a nyílt óceánon nem okoz problémát többnyire, alig emeli meg a hullámzás szintjét – a kontinensek, szigetek partvidékén viszont a mélységi hullámok kicsapnak, és különösen pusztító a hatásuk a szűkebb öblökben, kikötőkben.)
Magyar sérültek Thaiföldön
Thaiföldön a turisták által kedvelt partvidéket sújtotta a szökőár, ahol több mint négy méter magas hullámok pusztítottak. Több mint 1150-en életüket vesztették emiatt – írja a Spiegel. Az áldozatok között van a thai király egyik unokája, Poom Jensen is, aki vízisíelés közben keveredett a hullámok közé. (A néhai Poom Jensen édesapja egy amerikai üzletember, Peter Jensen, családneve ezért nem hasonlít a thai nevekre.) Két magyar állampolgár is itt Thaiföldön, Phuketban sérült meg. Egyikük sebesülése súlyos, a másikuké könnyebb – a hírek szerint.
Az Indiai-óceánon lévő, viszonylag mélyen fekvő Maldív-szigeteket szintén érintette a cunami, a szigetcsoport kétharmadát öntötte el a víz – egyes hírforrások szerint. A maldíviai források szerint eddig 32 halálos áldozatot találtak a szigetcsoporton, ahol szükségállapotot hirdettek ki.
Áldozatok Indonéziában és Indiában
Indonéziában a szökőár pánikot váltott ki, az emberek menekültek a partról, különösen két nagyobb tartományi székhely, Medan és Banda Aceh polgárai távoztak pánikszerűen otthonaikból. A szumátrai tartományokban mintegy négyezren vesztették életüket a hírek szerint. A térségben a közszolgáltatások, a kommunikációs és az elektromos berendezések is megbénultak, így igen nehéz felmérni a pontos károkat.
A Szumátra északi csúcsán fekvő Aceh tartományt érintette a legsúlyosabban a cunami, ez a térség egyébként a kormányerők és a szeparatista gerillák egyik fő harcterének számít. Banda Acehben sok ház is megsemmisült, és a város legnagyobb szállodája is részben összeomlott a katasztrófa nyomán. A szomszédos Malajziából is több tucat halálos áldozatot jelentettek a hírügynökségek.
Indiában Tamil Nadu és Andhra Pradesh szövetségi államokat sújtotta a természeti csapás. 250 halászt még most is keresnek e térségben a mentőosztagok. Az áldozatok számát ezres nagyságrendűre teszik mindkét indiai tartományban, összesen mintegy kétezer halottról lehet eddig tudni.
Nincs jelzőrendszer az Indiai-óceánon
Brit szakértők szerint az áldozatok magas száma, köztük számos turista halála azzal magyarázható, hogy a cunamik viszonylag ritkák az Indiai-óceán térségében (a Csendes-óceánon ezek gyakoribb jelenségek). Éppen ezért a helybeliek és a külföldi látogatók egyaránt felkészületlenül szembesültek a katasztrófával. A specialisták hangsúlyozzák: szökőár esetén a legrosszabb, amit tehetünk, az az, hogy megnézzük, milyen pusztítást végez a tenger, illetve az óceán. Ilyenkor ugyanis egyetlen dolgot tehet mindenki: minél magasabb helyre kell menekülnie a hatalmas hullámok elől.
Az Indiai-óceán térségében hiányzik a megfelelő jelzőrendszer, amely tájékoztatná a hatóságokat és a lakosságot is arról, hogy valahol földrengés történt, és ennek következtében cunami, azaz szökőár várható. A Csendes-óceán térségében egyébként létezik ilyen rendszer, ezt egyébként indokolja egy negyven évvel ezelőtti alaszkai katasztrófa is. Akkor, 1964-ben volt a mostanit megelőző egyik legnagyobb földrengés. E messzi északon történt esemény hatása érzékelhető volt a Csendes-óceán más részein is. Így ennek a rengésnek tudható be az a szökőár, amely Alaszkától Kalifornián át Chiléig pusztította az amerikai nyugati partvidéket. Alaszkai földrengés esetén érzékeltek cunamit egyébként még a távoli Hawaiin is.
Afrikában is pusztított az árhullám
Afrikának az Indiai-óceán partján lévő részein is súlyos pusztítást végzett a cunami. Kenyában az egyik nagyváros, Mombasa környékét érte el a szökőár, ott állítólag egy ember vesztette életét. A szomszédos, és északabbra lévő Szomáliából viszont bizonytalan hírek érkeztek: az áldozatok száma több száz is lehet akár.
A legnagyobb földrengések az elmúlt évtizedekben
Az elmúlt 45 évben a legnagyobb földrengést Chilében regisztrálták 1960-ban. Ez 9.5-es magnitúdójú volt, ezt követi a BBC szerint két alaszkai tektonikus mozgás, a 9, 2-es erősségű 1964-es, illetve a 9, 1-es 1957-es. Oroszországban 1952-ben regisztráltak egy 9, 0-ás rengést, amelynek magnitúdója megegyezett a mostani indonéziai katasztrófáéval.
Tájékozatlan a lakosság
Ugyanakkor a mostani szökőár esetében a tenger egy ideig visszahúzódott, és szinte „erőt gyűjtve” újra előtört, látszólag a semmiből. Ez is a cunamik egyik sajátossága, vagyis több hullámban éri el a szökőár a partokat. Ilyenkor, a hullámzás szüneteiben sem szabad a veszélyeztetett zónába visszamerészkedni. A többszöri cunami egyébként az ismétlődő földrengésekkel is magyarázható.
Egy brit szakértő a mostani katasztrófát kiváltó földrengés helyszínétől, Szumátra szigetétől mintegy 500-600 kilométer/órás sebességgel terjedtek szét a szökőár hullámai. Ezek a hullámok alattomosak: nyílt tengeren gyorsak, de sekélyek, a szárazföldnél viszont lelassultak és hatalmasra nőttek.
A témához kapcsolódó korábbi cikkünk:
Megacunamik fenyegetik a tengerparti városokat?