2004 legjelentősebb csillagászati hírei
A Marson két robotgeológus landolt, a Szaturnuszhoz pedig hét év utazás után megérkezett a Cassini űrszonda. A Naprendszerben a Plútó 1930-as felfedezése óta a legnagyobb égitestre, egy lehetséges tizedik bolygóra bukkantak a csillagászok, és több aszteroida száguldott el bolygónk mellett rekordközelségben. Pazar égi látványt nyújtott a Vénusz átvonulása a Nap előtt. Nem tétlenkedtek az exobolygó- és a Világegyetem határait kutatók sem.
A Naprendszer történései
Víz borította valaha a Marsot
Januárban landolt a vörös bolygó felszínén a Spirit és az Opportunity. Bár a két rover munkáját eredetileg csak 90 naposra tervezték, még most is működőképesek.
A robotgeológusok számtalan bizonyítékot gyűjtöttek arra nézve, hogy valaha sekély, sós, lassan hömpölygő tenger borította a bolygó felszínét. Folytatás >>
A Cassini a Szaturnusznál, a Huygens már a Titánra tart
A Cassini/Huygens Szaturnusz körüli küldetés a bolygókutatás eddigi egyik legizgalmasabb programja. Az űrszondát 1997-ben indították útjára, és 2004 június 30-án érkezett meg a gyűrűs bolygóhoz, ahol bolygó körüli pályára állt. A Cassini négyéves küldetése során többek között vizsgálja a bolygó gyűrűrendszerét, holdjait, sugárzási öveit, légkörét. A kutatás legizgalmasabb része 2005 január közepére esik: ekkor éri el a földi élet kialakulása miatt különösen izgalmas Szaturnusz hold, a Titán légkörét a Huygens leszállóegység, amely karácsony éjjelén vált le a szondáról. Folytatás >>
Csonka családi fotó a Szaturnuszról
Idén is nyugtalan volt Napunk
Bár a 2003 októberi heves napviharokhoz hasonló intenzitású napkitörések idén nem következtek be, Napunk idén sem pihent. Novemberben a világ több részén gyönyörű sarki fényben gyönyörködhetett a lakosság. Folytatás >>
Felfedezték a Naprendszer tizedik bolygóját?
A Plútón túl, Földünktől mintegy tízmilliárd kilométerre amerikai csillagászok a Plútóhoz hasonló méretű égitestet felfedeztek fel. Az eszkimó tengeristennőről elnevezett Sedna a Plútó 1930-as felfedezése óta a legnagyobb égitest, amit a Naprendszerben találtak. Csakúgy mint a Plútót, sok csillagász a Sednát sem bolygóként definiálja. Folytatás >>
Az év csillagászati szenzációja a Vénusz-átvonulás volt
Június 8-án délelőtt a Vénusz áthaladt a Nap korongja előtt. 1882 óta ez volt az első Vénusz-átvonulás, és hogy milyen ritka égi jelenségről van szó, jól jelzi az is, hogy a teleszkóp 1609-es feltalálása óta is csupán hat átvonulás (1631, 1639, 1761, 1769, 1874 és 1872) történt. A jelenség Magyarországról is megfigyelhető volt. Folytatás >>
Rendkívüli közelségben aszteroida száguldott el a Föld mellett
Az 5-10 méter átmérőjű, 2004 FU162 névre keresztelt kisbolygó március 31-én került rekordközelségbe a Földhöz. Ekkor 6500 kilométerre, – durván a Föld sugarával megegyező távolságra –, száguldott el bolygónk felszíne felett. Folytatás >>
A Tejútrendszer hírei
Meghatározták a Tejútrendszer korát
Az Európai Déli Obszervatórium Chilében található Very Large távcsőve segítségével egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült a Tejútrendszer korát meghatároznia. E szerint, galaxisunk nem sokkal az univerzum születése után kezdett kialakulni, kora 13, 6 +/ – 0, 8 milliárd év lehet. Folytatás >>
A csillagászok több ’Földre’ is rábukkantak 2004-ben
A csillagászok eddig közel 140 bolygót fedeztek fel Naprendszerünkön kívül. Ezek kevés kivétellel gázbolygók, tömegüket leginkább a Jupiterhez, a Naprendszer legnagyobb bolygójához hasonlíthatjuk.
A kutatók a technológiai korlátok miatt kezdték ezeket az óriás exobolygókat feltérképezni, a Földhöz hasonló kisebb, az élet kialakulását esetlegesen támogató kőzetbolygók tanulmányozása még hátravan. Folytatás >>
A világegyetem új határai
Csaknem négy hónapon keresztül pásztázta az égbolt egy kicsiny szegletét a Hubble. Az eredmény: átfogó felvételek az univerzum legtávolabbi és legkorábban keletkezett galaxisairól. A történelmi felvételek közelebb hozták a csillagászokhoz a 13, 7 milliárd évvel ezelőtti Nagy Bummot és az azt követő, körülbelül egy milliárd évig tartó kozmikus sötétkort. Folytatás >>
A felvételek kielemzése alapján a kutatók rejtélyes szakadékra figyeltek fel a világegyetem múltjában. Folytatás >>
Megjárta a világűrt az első magánűrhajó, az új kihívás az űrlift
Október elején megnyerte a 10 millió dolláros Ansari X-Prize díjat az amerikai Scaled Composites, a SpaceShipOne űrhajó építője. Az űrutazásért lelkesedő vállalkozók által 1996-ban alapított díj az első világűrt megjárt, magántőkéből űrhajót építő cégnek jár. Folytatás >>
Az első magánűrhajó után az új kihívás az első űrlift megépítése, amelyre a kaliforniai Spaceward Foundation a közelmúltban versenyt írt ki. Reményeik szerint az első űrlift már akár 2010-re elkészülhet. Folytatás >>
Útnak indult….
A Rosetta-szonda
Március első hetében elindult tízéves útjára az Európai Űrhivatal Rosetta-szondája, amely a történelem első, üstökösre leszálló szondája lehet. A tervek szerint a szonda 2014 augusztusában találkozik a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel. A randevú után néhány héttel két részre válik: a Philae névre keresztelt leszállóegysége az üstökös felszínére ereszkedik, a Rosetta Orbiter egység pedig az üstökös magja körül kering. Folytatás >>
Fellőtték a Messengert
Augusztus elején fellőtték a NASA Merkúr-kutató szondáját a floridai Cape Canaveral-ról egy Boeing Delta 2-es rakétára szerelve. 56 perccel és 50 másodperccel később a szonda levált, és elindult hétéves, nyolcmilliárd kilométeres útjára, a Naprendszer legbelső bolygója felé. Folytatás >>
Elstartolt a fekete lyuk vadász
November végén a NASA floridai Cape Canaveral-i űrközpontjából elstartolt a Swift amerikai csillagászati műhold, amely a fekete lyukak keletkezését is megelőző gammakitöréseket fogja vizsgálni az elkövetkező két évben. Folytatás >>
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Égi jelenségek 2025. január második felében
Holdfényesen kezdődik az időszak, a végén pedig lesz alkonyi és hajnali holdsarlónk is, együttállásokkal.
Tovább tartott a bolygókeletkezés a világegyetem őskorában
A James Webb-űrteleszkóp vizsgálatai alapján a Hubble több mint 20 éves felfedezését igazolhatták.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
