Taksony, Ilma, Filoména2020. november 29., vasárnap
Föld

Mélytengeri tájfunokra bukkantak Brazíliánál

2005.01.03.Admin
National Geographic Magyarország

Dél-Amerika partjainál az óceán mélyén különös jelenséget észleltek német oceanográfusok. Hatalmas mélytengeri vízörvényekre bukkantak, amelyek hasonlók a Föld légkörében időnként tomboló forgószélviharokhoz, a tájfunokhoz.

Az úgynevezett eddykről, forgó vízáramlásokról van szó, amelyek a jól ismert Golf-áramlás szintén alaposan tanulmányozott kísérőjelenségei. A mostani felfedezés újdonsága az, hogy a brazil partoknál ilyen hatalmas méretű képződményeket nem is sejtettek, illetve az, hogy a most felfedezett eddyk nem az Atlanti-óceán felszíni felszíni vizein fordulnak elő, hanem a mélyben.

Jobban megérthetjük a Golf-áramlást?

A kutatók szerint e most felfedezett vízi jelenségek megismerése fontos adatokat szolgáltathat a tengeráramlatok működésének tisztázásához, többek között azokhoz a kutatásokhoz, amelyek a Golf-áramlattal kapcsolatosak. A vízi tájfun egyesek szerint arra is utalhat, hogy drasztikusan változnak a tengerek, s e változások akár az Európát „fűtő”, melegen tartó Golf-áramlatra is kihathatnak.

Mindeddig az óceánkutatók úgy vélték, hogy az Atlanti-óceán mélyebb vizei nyugodtan és folyamatosan áramlanak, „folydogálnak”. Mindez illúziónak bizonyult, ugyanis most kiderült: 2000 méter mélyen hatalmas örvények „húznak” végig a térségben, s maximális szélességüket – 300 kilométert – is ilyen mélységben érik el. Az örvény sebessége sem akármilyen: a 150 km/h-t is elérheti a vízi tájfun gyorsasága – legalábbis ez derült ki a kieli Leibnitz-Institut für Meereswissenschaften (IFM-Geomar) szakértőinek a tekintélyes tudományos magazinban, a Nature-ben megjelent tanulmányából.

A kutatók négy évvel ezelőtt az óceán fenekén áramlásmérőket helyeztek el. A műszerek egészen pontosan Recife városa környékén „horgonyoztak le”. Évente egyszer aztán a felszínre emelték a mérőberendezéseket, és leolvasták az adatokat. „Először meglepődtünk az erős áramlási ingadozások láttán” – nyilatkozta Marcus Dengler, a Leibniz Intézet kutatója, hozzátéve: „de aztán szimulációs modellekkel sikerült ezeket örvényként azonosítanunk”.

Vízi tájfun – a klímaváltozás előjele?

A tengerörvényeket szaknyelven „eddynek” hívják, s általában hatvannaponként (50-70 napos ciklusokban) keletkeznek. Az eddig vizsgált eddyk és a most felfedezett vízi tájfun között körülbelül annyi a különbség, mintha a normál légköri ciklonokat, anticiklonokat, frontokat hasonlítanánk össze a légkörben rendkívülinek számító tájfunokkal. (A légköri eddyk, vagyis a ciklonok 5-6 naponta keletkeznek, a vízi eddyk ennél tízszer ritkábbak, talán ezért fedezték fel ilyen későn a még ritkább tájfunszerű jelenségeket az óceán mélyebb rétegeiben.)

A most felfedezett vízi tájfun (akárcsak a hagyományos eddy) akkor keletkezik, amikor az Atlanti-áramlás Brazília partjainál szétesik, a mélybeli hideg víz pedig szinte önmagát ejti csapdába, örvényleni kezd, s a tájfun közepén marad. Az eddyk ezután dél felé veszik az irányt, s a dél-amerikai partvidék mentén haladnak tovább. A 100-200 méter mélységű self-szerű, sekélyebb partvidékről aztán a mélybe zuhannak, és egészen 3500 méterig süllyednek, majd onnan folytatják útjukat a tenger fenekén át. Hogy pontosan mi történik ezután, mi lesz az örvény közepén lévő hideg vízzel, az nem ismeretes.

Az emberre nem jelentenek veszélyt

Emberek és hajók számára a mélytengeri tájfunok nem jelentenek veszélyt – hangsúlyozzák a kutatók. A vízfelszínhez képest ugyanis ezek az örvények túl mélyen vannak, pályájuk sokkal nagyobb mélységben halad, mintsem azt a hajósok komolyabban érzékelhetnék.

Ugyanakkor ezek az örvénylések jó indikátorai lehetnek az atlanti áramlási rendszerek megváltozásának. Ez a rendszer visz felmelegedett vizet a tenger felső rétegeiben észak felé, és a mélyben hoz visszafelé hideget délre.

Miért melegebb Európa Szibériánál és Kanadánál?

Az Amerika felől meleget hozó Golf-áramlat Európa irányába tart, ezért kontinensünk sokkal melegebb az azonos szélességi körön fekvő más területeknél – például Berlin északabbra fekszik a legtöbb kanadai nagyvárosnál, éghajlata mégis sokkal kellemesebb Montrealénál (amely több száz kilométerrel van délebbre tőle, s még Budapestnél is egy kicsit délebbre helyezkedik el!). Egyébként Berlinnel azonos „magasságban”, vagyis majdnem ugyanazon a szélességi körön van például a szibériai Irkutszk is, ebből is látható, mennyire előnyös a Golf-áramlat kontinensünkre nézve.

Az atlanti áramlások több kontinens, és ezáltal az egész Föld klímáját is erőteljesen befolyásolják. A kutatók modelljei szerint az eddyk csak akkor jönnek létre a brazil partoknál, ha elég erőteljes marad az észak-atlanti térségből érkező mélytengeri (hideg) vízáramlás. Ha gyengébb lenne a hideg víz sodrása, akkor örvénymentesen, a korábbi feltételezéseknek megfelelően, „simán” áramlana, „folydogálna” tovább. Így aztán az örvények eltűnése vagy felbukkanása, esetleg módosulása jelezheti az egész atlanti áramlási rendszer megváltozását. A Golf-áramlat e rendszer részét képezi, ezért ebből a szempontból is fontos lehet a vízi tájfunok tanulmányozása. Ha módosulna a Golf-áramlás, akkor ugyanis döntően változna Európa éghajlata is.

Az alaszkai eddyket régóta vizsgálják
Amerikai kutatók is rendszeresen vizsgálják az eddyket. Alaszkánál, a Bering-tengeren is keletkeznek ilyenek, de a létrejöttük pontos okait még mindig elemzik. Az bizonyos, hogy Alaszkánál is hideg vizet tartalmazó örvények jönnek létre, de ezek csak 25-100 kilométer szélesek. Az is bizonyos, hogy az alaszkai eddyk is a kontinentális self, vagyis a sekélyebb tengerfenék, a kontinentális talapzat előtt, a mélyvízben keletkeznek. Valószínűleg az eddyk is hozzájárulnak a nagytávolságú vízcseréhez, ahol a vízi élőlények egyfajta „mélytengeri akváriumban” jutnak el egyik földrész partjaitól a másikig. Az örvény közepén lévő hideg víz ugyanis szinte „érintetlen” marad sokáig, így nagy távolságra is „szállíthatók” a benne lévő élőlények.

Kapcsolódó link:

  • A kieli kutatóintézet közleménye

  • Hozzászólások

    Meghatározták az Európából száműzendő inváziós fajok listáját

    Meghatározták az Európából száműzendő inváziós fajok listáját

    Egyes veszélyt jelentő fajok még nem érkeztek meg a kontinensre, de a jövőben várhatóak - tette közzé a hírt az MTI.

    A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

    A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

    A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

    Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

    Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

    Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

    A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

    A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

    Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

    Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

    Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

    Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket