Mélytengeri tájfunokra bukkantak Brazíliánál

Az úgynevezett eddykről, forgó vízáramlásokról van szó, amelyek a jól ismert Golf-áramlás szintén alaposan tanulmányozott kísérőjelenségei. A mostani felfedezés újdonsága az, hogy a brazil partoknál ilyen hatalmas méretű képződményeket nem is sejtettek, illetve az, hogy a most felfedezett eddyk nem az Atlanti-óceán felszíni felszíni vizein fordulnak elő, hanem a mélyben.

Jobban megérthetjük a Golf-áramlást?

A kutatók szerint e most felfedezett vízi jelenségek megismerése fontos adatokat szolgáltathat a tengeráramlatok működésének tisztázásához, többek között azokhoz a kutatásokhoz, amelyek a Golf-áramlattal kapcsolatosak. A vízi tájfun egyesek szerint arra is utalhat, hogy drasztikusan változnak a tengerek, s e változások akár az Európát „fűtő”, melegen tartó Golf-áramlatra is kihathatnak.

Mindeddig az óceánkutatók úgy vélték, hogy az Atlanti-óceán mélyebb vizei nyugodtan és folyamatosan áramlanak, „folydogálnak”. Mindez illúziónak bizonyult, ugyanis most kiderült: 2000 méter mélyen hatalmas örvények „húznak” végig a térségben, s maximális szélességüket – 300 kilométert – is ilyen mélységben érik el. Az örvény sebessége sem akármilyen: a 150 km/h-t is elérheti a vízi tájfun gyorsasága – legalábbis ez derült ki a kieli Leibnitz-Institut für Meereswissenschaften (IFM-Geomar) szakértőinek a tekintélyes tudományos magazinban, a Nature-ben megjelent tanulmányából.

A kutatók négy évvel ezelőtt az óceán fenekén áramlásmérőket helyeztek el. A műszerek egészen pontosan Recife városa környékén „horgonyoztak le”. Évente egyszer aztán a felszínre emelték a mérőberendezéseket, és leolvasták az adatokat. „Először meglepődtünk az erős áramlási ingadozások láttán” – nyilatkozta Marcus Dengler, a Leibniz Intézet kutatója, hozzátéve: „de aztán szimulációs modellekkel sikerült ezeket örvényként azonosítanunk”.

Vízi tájfun – a klímaváltozás előjele?

A tengerörvényeket szaknyelven „eddynek” hívják, s általában hatvannaponként (50-70 napos ciklusokban) keletkeznek. Az eddig vizsgált eddyk és a most felfedezett vízi tájfun között körülbelül annyi a különbség, mintha a normál légköri ciklonokat, anticiklonokat, frontokat hasonlítanánk össze a légkörben rendkívülinek számító tájfunokkal. (A légköri eddyk, vagyis a ciklonok 5-6 naponta keletkeznek, a vízi eddyk ennél tízszer ritkábbak, talán ezért fedezték fel ilyen későn a még ritkább tájfunszerű jelenségeket az óceán mélyebb rétegeiben.)

A most felfedezett vízi tájfun (akárcsak a hagyományos eddy) akkor keletkezik, amikor az Atlanti-áramlás Brazília partjainál szétesik, a mélybeli hideg víz pedig szinte önmagát ejti csapdába, örvényleni kezd, s a tájfun közepén marad. Az eddyk ezután dél felé veszik az irányt, s a dél-amerikai partvidék mentén haladnak tovább. A 100-200 méter mélységű self-szerű, sekélyebb partvidékről aztán a mélybe zuhannak, és egészen 3500 méterig süllyednek, majd onnan folytatják útjukat a tenger fenekén át. Hogy pontosan mi történik ezután, mi lesz az örvény közepén lévő hideg vízzel, az nem ismeretes.

Az emberre nem jelentenek veszélyt

Emberek és hajók számára a mélytengeri tájfunok nem jelentenek veszélyt – hangsúlyozzák a kutatók. A vízfelszínhez képest ugyanis ezek az örvények túl mélyen vannak, pályájuk sokkal nagyobb mélységben halad, mintsem azt a hajósok komolyabban érzékelhetnék.

Ugyanakkor ezek az örvénylések jó indikátorai lehetnek az atlanti áramlási rendszerek megváltozásának. Ez a rendszer visz felmelegedett vizet a tenger felső rétegeiben észak felé, és a mélyben hoz visszafelé hideget délre.

Miért melegebb Európa Szibériánál és Kanadánál?

Az Amerika felől meleget hozó Golf-áramlat Európa irányába tart, ezért kontinensünk sokkal melegebb az azonos szélességi körön fekvő más területeknél – például Berlin északabbra fekszik a legtöbb kanadai nagyvárosnál, éghajlata mégis sokkal kellemesebb Montrealénál (amely több száz kilométerrel van délebbre tőle, s még Budapestnél is egy kicsit délebbre helyezkedik el!). Egyébként Berlinnel azonos „magasságban”, vagyis majdnem ugyanazon a szélességi körön van például a szibériai Irkutszk is, ebből is látható, mennyire előnyös a Golf-áramlat kontinensünkre nézve.

Az atlanti áramlások több kontinens, és ezáltal az egész Föld klímáját is erőteljesen befolyásolják. A kutatók modelljei szerint az eddyk csak akkor jönnek létre a brazil partoknál, ha elég erőteljes marad az észak-atlanti térségből érkező mélytengeri (hideg) vízáramlás. Ha gyengébb lenne a hideg víz sodrása, akkor örvénymentesen, a korábbi feltételezéseknek megfelelően, „simán” áramlana, „folydogálna” tovább. Így aztán az örvények eltűnése vagy felbukkanása, esetleg módosulása jelezheti az egész atlanti áramlási rendszer megváltozását. A Golf-áramlat e rendszer részét képezi, ezért ebből a szempontból is fontos lehet a vízi tájfunok tanulmányozása. Ha módosulna a Golf-áramlás, akkor ugyanis döntően változna Európa éghajlata is.

Az alaszkai eddyket régóta vizsgálják Amerikai kutatók is rendszeresen vizsgálják az eddyket. Alaszkánál, a Bering-tengeren is keletkeznek ilyenek, de a létrejöttük pontos okait még mindig elemzik. Az bizonyos, hogy Alaszkánál is hideg vizet tartalmazó örvények jönnek létre, de ezek csak 25-100 kilométer szélesek. Az is bizonyos, hogy az alaszkai eddyk is a kontinentális self, vagyis a sekélyebb tengerfenék, a kontinentális talapzat előtt, a mélyvízben keletkeznek. Valószínűleg az eddyk is hozzájárulnak a nagytávolságú vízcseréhez, ahol a vízi élőlények egyfajta „mélytengeri akváriumban” jutnak el egyik földrész partjaitól a másikig. Az örvény közepén lévő hideg víz ugyanis szinte „érintetlen” marad sokáig, így nagy távolságra is „szállíthatók” a benne lévő élőlények.

Kapcsolódó link: