Már egy éve kutakodnak a robotgeológusok a Marson

A Spirit 2004. január 3-án a Guszev-kráterben, az Opportunity pedig három héttel később a Mars másik oldalán, a Meridiani-fennsíkon szállt le. A 820 millió dolláros küldetés célja annak kiderítése volt, hogy borította-e valaha víz a bolygó felszínét, azaz megvolt-e az elméleti lehetősége annak, hogy a Földhöz hasonlóan a Marson is kialakuljon az élet.

Az Opportunity hamar bizonyítékot talált a víz létezésére, és néhány hónappal később a Spirit is talált vízre utaló nyomokat.

A kilencven nap hamar eltelt, ám a két robotgeológus úgy tűnt továbbra is jó formában, így a kutatást meghosszabbították. „Legvadabb álmaimban sem gondoltam, hogy a két rover ilyen sokáig kitart. Számítottam rá, hogy négy, öt esetleg hat hónapig elműködnek, képesek lesznek talán egy kilométer megtételére. De hogy megtesznek 3-4 kilométert, egy év után is működőképesek, és még hegyet is másznak – ez minden képzeletet felülmúl” – nyilatkozta Steve Squyres, az amerikai Cornell Egyetem kutatója, a roverek vezetőtudósa a Spaceflightnow űrkutatási honlapnak.

Víz volt a Marson – de vajon az élet is kialakult?

Mostanáig a Spirit négy kilométert tett meg: leszálló helyéről először a Bonneville-kráterhez gurult el, majd ott befejezve kutatásait a Columbia-űrsikló tragikusan elhunyt személyzetéről elnevezett dombokon kezdett kutakodni.

Az Opportunity két kilométert gurult egy év alatt. Kezdetben hosszan vizsgálódott leszállási helyén, az Eagle (Sas) – kráterben, később a stadion méretű Endurance (Kitartás) – kráterben kutatott. A két robotgeológus egy év alatt 86 Gb anyagot, 62 ezer képet küldött a Földre.

A két rover elegendő bizonyítékot talált a marsi víz egykori jelenlétére, a bolygó tehát támogatta az élet kialakulását, ám hogy valóban kialakult-e rajta az továbbra is rejtély. Választ csak egy olyan küldetés adhatna, amely kövületeket tartalmazó kőzetmintákat szállítana a Földre, erre azonban a jövő évtized előtt biztos nem kerül sor.

A NASA idén egy olyan szonda felbocsátását tervezi, amely az eddigieknél részletgazdagabban tárná fel a bolygó felszínét. 2007-ben pedig az amerikai űrhivatal ismét robotgeológust küldene a Marsra, amely vízjég után kutatna az északi pólus közelében. A tervek szerint az évtized vége előtt, 2009-ben egy atomhajtású robotgeológus is érkezne a bolygóra.

A Spirit és az Opportunity kifulladásig kutat

A Spirit és az Opportunity 2005-ben is folytatja munkáját, a két rover feladata most az, hogy minél több információt gyűjtsön a Mars éghajlati, környezeti múltjáról. Az eddigi jelek arra utalnak, hogy meglehetősen száraz volt a bolygó éghajlata, időnként viszont komoly áradások történtek. A kutatók feltételezése szerint a marsi víz meglehetősen savas lehetett – az élet szempontjából azonban ez nem kizáró ok, mivel a Földön erősen savas közegekben is felfedezhető az élet.

A két rover jelenleg túl van a marsi tél döntő részén. A kutatók az utóbbi hetekben kisebb porviharoknak is szemtanúi lehettek, ezek a robotgeológusok napelemeire elméletileg veszélyt jelenthetnek. Az Opportunity napelemei ennek ellenére szinte tökéletesen pormentesek, és a Spirit sincs rossz helyzetben.

A kilátások tehát kedvezőek, bármelyik percben előfordulhat azonban, hogy valamelyik mozgó alkatrész elfárad. A küldetés fenntartása hónaponként hárommillió dollárba kerül a NASA-nak – az amerikai űrhivatal azonban úgy döntött, a pénz nem akadály. Amíg a két rover üzemképes, a kutatók segítségükkel újabb és újabb részleteket tárhatnak fel a vörös bolygó múltjából.