Súlyos károk Észak-Európában: szélvihar és áradások
Évtizedek óta nem volt olyan erős szélvihar, mint amelyik a napokban száguldott végig Északnyugat-Európán. A legsúlyosabban Skandináviát és a Brit-szigeteket sújtotta a természeti csapás, amely a legfrissebb hírek szerint Oroszország fölött gyengülni kezdett.
Gyengülni látszik az Oroszország felé haladó nagy viharfront, amely Északnyugat-Európát szinte káoszba sodorta, a Baltikumban pedig áramkrízist okozott. A gyengülés nyomán az orosz hatóságok a legtöbb vihar által sújtott térségben visszaállították az áramszolgáltatást – írja a Lenta.ru orosz internetes lap. Oroszországban mindössze néhány faluban nem volt áram hétfőn, Északnyugat-Európában viszont ennél sokkal súlyosabb károkat okozott a vihar.
Brit szakértők szerint 16 éve nem tombolt ilyen erejű vihart a térségben, mások 30 éve nem emlékeznek hasonló természeti csapásra. Legalább 14 ember halt meg abban a szélviharban, amelynek erősségét a hurrikánokhoz hasonlították szakértők, s amely a napokban vonul végig Északnyugat-Európától kelet felé, Skandinávián és a Baltikumon át Oroszország irányába. Svédországban és Lettországban 150 kilométeres óránkénti szélsebességet is mértek időnként – írja a BBC.
Svéd és dán károk, brit áldozatok
Svédországban és Dániában 400 ezer ember maradt áram nélkül, és e két államban legalább tizenegyen vesztették életüket a kidőlt fák és más balesetek miatt.
Nagy-Britanniában az áradások okozták a nagyobb problémát: Carlisle városában hárman fulladtak meg otthonukban, vagy annak közelében. E környéken 70 otthonban állt le az áramszolgáltatás.
Mindennek hatására a térség repülőterei, vasúthálózata megbénult, a hidakat lezárták, és még az Északi-tengern közlekedő kompok járatait is szüneteltetik. Svédországban két nukleáris reaktort is átmenetileg leállítottak, így 405 ezer ember áramellátása vált lehetetlenné. Az elektromos áram hiányáról számoltak be számos dán és norvég területről is.
A balti államokat szintén súlyosan érintette a vihar: a part mentén lévő települések sokaságát öntötte el a víz Észtországban, Lettországban és részben még Finnországban is (itt Turku teherkikötője került víz alá). Észtországban áramkorlátozások léptek életbe, Lettországban 2, 4 millió ember, vagyis a lakosság hatvan százaléka maradt elektromos energia nélkül.
Az orosz nagyvárosban, a Finn-öbölre néző Szentpéterváron hat metróállomást lezártak a hatóságok, rakpartokról is kitiltották a forgalmat, miután áradásoktól tartanak. A Néva folyó 2, 39 méterrel magasabban áll, mint a korábbi napokban – a Lenta.ru orosz internetes forrás szerint. Észtország nem túl messzire lévő fővárosában, a szintén a Finn-öböl mentén fekvő Tallinnban 12 méter magas hullámokat regisztrált a helyi meteorológiai szolgálat. Észtországban a vízszint 260-280 centiméterrel emelkedett meg az elmúlt napokban, a szél azonban itt gyengébb, mint Svédországban és Lettországban: „csak” 110 kilométeres erősségű volt.
Magyarországot megkímélte a vihar
Az észak-németországi Schleswig-Holstein tartományban szintén lezárták a hidakat, a kompokat leállították és a vonatok sem közlekednek. Skócia nyugati partjainál egy komp jutott bajba, száz ember vesztegelt egy éjszakán át a fedélzeten.
A vihar Magyarországot mindeddig megkímélte, és alighanem a közeli napokban sem lesz jelentősebb hatása. A szélerősség ingadozása, illetve a gyors hőmérsékletváltozás inkább csak a Kisalföldön, hazánk észak-nyugati térségében volt megfigyelhető erőteljesebben.