Hóhiány és szokatlan meleg Európában

Közép-Európában január elején, a Baltikumtól a Balkánig rendkívüli meleg uralkodott. Boszniában például a síterepeken sem esett hó hosszú ideje. Ugyanakkor az Alpokban, Nyugat-Európában elegendő hó esett, Franciaországban el is kellett halasztani egy síversenyt, annyira heves hóvihar dúlt Val d’Isere-ben.

Egyes meteorológusok szerint a közép- és kelet-európai hóhiány normálisnak nevezhető, mások viszont rosszat sejtenek a háttérben. 2100-ig ötven fagypont alatti nappal kevesebb lesz, legalábbis a német Leibniz Tengerkutató Intézet számítógépes modellje szerint. Erről Mojib Latif, a globális felmelegedéssel foglalkozó kutató beszélt. Szerinte ezért a század végére megszűnik a tél a térségben.

A mostani télen Belgiumban a valaha volt legmelegebb január 10-ét regisztrálták. A hőmérő higanyszála 14 fokig emelkedett, miközben az eddigi rekord csak 12 fok volt. Az előző brüsszeli rekord sem volt túl messze az időben: 1993-ban mérték a 12 Celsiust.

Csehország déli városában, a Budweiser sörök „hazájában”, vagyis Ceské Budejovicéban pedig 16 fokot regisztráltak január nyolcadikán, ami 230 éves rekordnak számít.

Az állatoknak nem jó a szokatlan meleg

Miközben a tavaszi idő nagyon kellemes az emberek számára, a csehországi és szlovákiai barnamedvék kevésbé élvezik az előnyeit: megzavarták biológiai ciklusukat, és felébresztette őket a szokatlan meleg. Minthogy ezután aligha tudnak ismét elaludni, elképzelhető, hogy az emberekre jelentenek majd veszélyt a téli szezon hátralévő részében.

A madarakat szintén megtréfálta az időjárás: úgy érzik, mintha már itt lenne a tavasz. Például a Beszkidekben egy madárfaj tagjai annak ellenére elkezdtek énekelni, hogy általában ezt csak február végén teszik meg. A jihlavai (Prágától 115 kilométerre lévő cseh városról van szó) állatkertben pedig a flamingók fészket kezdtek építeni. A flamingók rendszerint áprilisban csinálják ugyanezt.

Nemcsak Közép-Európában volt nagy a meleg: a távoli Norvégiában az év első hat napján a legmagasabb hőmérsékleteket mérték 1938 óta – jelentették Oslóból, a fővárosból. Dél-Európában a napos, száraz idő a víztározókat szárítja ki: Portugáliában egyes helyeken csak kapacitásuk 15 százalékát érik el a tározók.

Ugyanakkor a magashegységekben a lavinaveszély nőtt meg: a Déli- és a Keleti-Kárpátokban, illetve az Alpokban is felhívják a hatóságok a figyelmet a veszélyekre. Németországban pedig azért kellett elhalasztani egy síversenyt, mert nem volt elég hó a terepen.