Új szigetek keletkeztek az Indiai-óceánon
A december 26-ai földrengés és az azt követő cúnami átrajzolta az Indiai-óceán térképét. Egyes szigetek el- vagy lepusztultak, mások újonnan keletkeztek. Különösen Indonézia térségében figyelhetők meg ezek a jelenségek.
A mozgások átrajzolták az óceán fenekét is, ezáltal veszélyeztetve az eddigi hajózási útvonalakat. Egyes hírek szerint a tengerszorosokban az eddig ezer méteres vagy annál is nagyobb mélységű részek a földrengés és a cunami következtében feltöltődtek, és immár mindössze 30 méteres is lehet a mélységük. Mindez a nagyobb hajók számára túl sekély, tehát módosítani kell az eddigi navigációjukat a tengereken – írja a National Geographic.com.
A cúnami és a földmozgás megváltoztatta Délkelet-Ázsia partvidékét is. Egyes területeket elmosott a szökőár, másokat a földrengés változtatott meg. A földrajztudósok most műholdakról és kutatóhajókról próbálják meg feltérképezni a változásokat.
A legsűrűbben lakott vidéket pusztította a cúnami
A Michigani Állami Egyetemen például David Skole és csoportja próbálja tisztázni a változásokat, műholdas eszközöket bevetve. Ők elsősorban Indonézia Aceh tartományát vizsgálják. Itt erőteljesen változott a partvidék vonala és az óceán partközeli szerkezete egyaránt. A tudósok szerint nem pusztult el a tartomány teljes partvidéke, hanem annak 4-500 négyzetkilométeres részét tarolta le a szökőár.
Ám éppen a legsúlyosabban érintett partszakaszokon tömörült a helybéli lakosság legnagyobb része. Sajnos, az emberek ott éltek, ahol a legpusztítóbbnak bizonyult a szökőár. Skole szerint Indonézia e vidékén figyelhetők meg az új szigetek is, amelyek korábban összeköttetésben álltak a partvidékkel, de a korábbi félszigeteket a szárazföldhöz kapcsoló földnyelvek időközben eltűntek.
Nehezebb a hajózás
Az amerikai National Geospatial-Intelligence Agency (NGA) szintén műholdas eszközökkel vizsgálja a térséget. Az NGA adatai szerint a régió térképei immár használhatatlanná váltak, legalábbis egyes körzetekben. Az NGA nem elsősorban az új szigetek keletkezését tartja érdekesnek, hanem a meglévők pusztulását. Az NGA szakértője, Chris Andreasen szerint a szigetekről eltűnt anyag alighanem a tengerszorosokban, csatornákban és olyan területeken halmozódhatott fel, amelyek éppen a hajók által leggyakrabban használt útvonalakon vannak.
A hajózást segítő berendezések is komolyan sérültek a földrengés miatt. A Malakka-szoros északi bejáratánál például két világítótorony vált működésképtelenné, s közülük az egyik egy GPS-átjátszóállomás helye is volt, vagyis mind a hagyományos, mind pedig a modern tengeri tájékozódás megnehezedett a térségben. Bóják, és más rögzített navigációs berendezések is megsemmisültek Dél-Ázsiában a katasztrófa miatt, ami tovább bonyolítja a hajóskapitányok feladatát. Mindemellett hajóroncsok, törmelék és más hulladék nehezíti a közlekedést a régióban.
A délkelet-ázsiai hatóságoknak nem áll rendelkezésükre megfelelő eszközrendszer a károk felméréséhez. Sri Lankának például amerikai források szerint mindössze egyetlen kutatóhajója volt, de ez is megsemmisült a cunami miatt. A hidrográfiai hivatal épülete pedig megsérült a katasztrófa következtében.
Az amerikai haditengerészet méri fel a térséget
Mindezek hatására az amerikai haditengerészet partkutatással foglalkozó hajója, a John McDonnell várhatóan január 14-én érkezik a Malakka-szoros környékére. A hajó többek között hidrográfiai szonárral is fel van szerelve, így a víz alatti felszíni változások is észlelhetők lesznek, legalábbis 3-80 méteres mélységig. (A szonár hanghullámokat bocsát ki, s azok visszaverődéséből lehet következtetni a tengerfenék szerkezetére.)
A John McDonell feladata lesz a csatornák és kikötők feltérképezése, a korábbi adatok megváltozott valósághoz való igazítása. Erre azért lenne igen nagy szükség, mert a Malakka-szorosban egyes területeken meglepően sekéllyé vált a tengerfenék: ott, ahol korábban ezerméteres mélységeket mértek, mostanra a – meg nem erősített – hírek szerint 30 méterre csökkent a vízoszlop magassága a felszíntől! Ez a nagy kereskedelmi hajók számára járhatatlanná tenné a világ egyik legforgalmasabb tengerszorosát, a Malakkát. A szakértők hangsúlyozzák azonban, hogy a végleges helyzetfelmérés évekig, sőt évtizedekig is eltarthat, a környék részben megsemmisült kikötői pedig alighanem hosszú hónapokig üzemképtelenek lesznek.