>" />>" />
Gyöngyvér, János, Gyöngyi2020. október 23., péntek
Föld

Belépett a Titán légkörébe a Huygens

2005.01.14.Admin
National Geographic Magyarország

A Huygens európai űrszonda túl van ereszkedésének első kritikus szakaszán: az eredeti programnak megfelelően belépett a Titánnak, a Szaturnusz legnagyobb holdjának a légkörébe.

A Huygens európai űrszonda túl van ereszkedésének első kritikus szakaszán: az eredeti programnak megfelelően belépett a Titánnak, a Szaturnusz legnagyobb holdjának a légkörébe.

A darmstadt irányítóközpont közölte, hogy a szonda első jelét a Virginia amerikai szövetségi államban lévő Green Bank-i rádióteleszkóp fogta. Kinyílt az első ejtőernyője, majd közvetlenül utána a 8, 3 méteres átmérőjű főernyője is.

A Hyugens kapcsolatba lépett a Cassini amerikai űrszondával is, amelyről karácsonykor vált le. A Cassini veszi közvetlenül a Huygens által küldött tudományos mérési adatokat, fényképeket és hanghatásokat, amelyek bepillantást engednek a sűrű, nitrogénban dús légkörrel övezet rejtélyes égitestre. Az ereszkedés egyelőre a tervek szerint rendben zajlik közölték – Darmstadtban.

A menetrend

A Huygens karácsonykor vált le több mint hétévi utazás után a Cassini amerikai űrszondáról, amely július 1-jén állt Szaturnusz körüli pályára.

Pénteken közép-európai idő szerint délelőtt a Huygens 1270 kilométeres magasságban lép be a Titán légkörébe, és megkezdi ereszkedését a hold felé, s közben három ejtőernyőt használ el.

Az első, a legkisebb, 2, 6 méter átmérőjű fékezőernyő a felszíntől 180 kilométeres magasságban nyílik ki. A szonda ezt mindössze 2, 5 másodpercig használja, majd kibontja főernyőjét, amely 8, 3 méter átmérőjű.

A Huygens ezt követően – mintegy 160 kilométeres magasságban – kezdi meg tudományos munkájának zömét. Méri a Titán légkörének jellemzőit, és közben fényképez, hanghatásokat rögzít. A Huygens a várakozások szerint mintegy 1100 fotót készít.

Körülbelül 125-110 kilométerre lesz a felszíntől, amikor ledobja fő ernyőjét, és kinyitja a harmadikat is, amely 3 méter átmérőjű. A Huygens ezután – már készülve a felszín megközelítéséhez – működésbe hozza radaros magasságmérőit. Hatvan kilométertől kezdve már nem az előre betáplált programja szerint cselekszik, hanem magára lesz hagyatva. Négy perccel a tervezett leszállás előtt bekapcsolja lámpáját, amely lehetővé teszi, hogy felmérje a reá váró felszíni viszonyokat.

Ekkor következhet el a történelmi pillanat: a Huygens leszáll a Titánra. Ha ez sikerül, a Titán lesz – a Hold, a Vénusz, a Mars és az Eros kisbolygó után – az ötödik égitest, amelyre épségben ember alkotta szerkezet eljutott.

Az ereszkedés és a remélhetően sikeres leszállás közben a Cassini veszi a Titán adatait, de még nem tájékoztatja a földi irányítást a majd 2 és fél órásra tervezett manőver részleteiről. A Föld körül keringő Hubble űrtávcső és a Hawaii-szigeteken lévő Keck óriásteleszkóp azonban “szemét” a Titánra veti, és igyekszik a Huygens útját követni.

A tudósok nyomatékosan felhívják a figyelmet arra, hogy a Huygenst alapvetően atmoszférakutató eszköznek tervezték. Ha már legfontosabb feladatát teljesítette, a Titán légkörének, időjárási viszonyainak, a lehetséges csapadékainak jellegét és környezetének egyéb jellemzőit felmérte, óriási sikerről lehet beszélni, de a koronát kétségtelenül azt tenné fel az egész vállalkozásra, ha a Huygens épségben elérné a Titánt. Ettől kezdve – ha még működőképes marad – minden egyes munkaperce külön ajándék lenne a földi irányításnak.

Rendkívül sok a veszélyforrás – mutatnak rá a szakemberek. Nem tudni például, hogy milyen körülmények várnak a Huygensre, milyen elemekkel, esetleges viharokkal, metán- vagy etánzáporokkal kell megküzdenie az ereszkedés közben. Nem is beszélve arról, hogy viszonylag nagy – másodpercenkénti 5-6 méteres – sebességgel huppan le az égitestre.

A Titán az egyetlen hold a Naprendszerben, amely sűrű, még a Földéénél is sűrűbb légkörrel veszi körül magát. Atmoszférája nitrogéndús, akárcsak a mi bolygónk légköre. A Titánon borzasztó hideg van, az átlaghőmérséklet majd mínusz 180 Celsius fok, így a Földön gáznemű metán vagy etán ott cseppfolyós állapotban van jelen. Valószínűleg nagy kiterjedésű metán-, illetve etántengerek is borítják a felszínét, így azt sem tudni, hogy a Huygens szárazföldre száll le, vagy például egy metánóceán kellős közepén találja magát.

A Huygens működésének korlátait a fagyos viszonyok alaposan behatárolják. Így a leszállás után körülbelül fél óra elteltével mindenképpen el kell búcsúznia a Cassinitől és következésképpen a Földtől. Akkumulátorai a nagy hidegben lemerülnek, és különben is a Cassini ekkorra már vételkörzeten kívül lesz, antennáját pedig a Titánról a Föld felé fordítja, hogy közvetítse a Huygens neki küldött adatait.

A Titán bevételére készülő szonda nevét a hold felfedezőjéről, a XVII. században élt Christiaan Huygensről kapta. A holland csillagász és matematikus – 350 éve – 1655-ben pillantotta meg saját készítésű távcsövével a Titánt, amely így a Szaturnusz első felfedezett holdja lett. Jelenleg még 32 társáról tudunk.

Szaturnusz dossziénk >>

Hozzászólások

20 éve fotózzák a Földet a Nemzetközi Űrállomásról

20 éve fotózzák a Földet a Nemzetközi Űrállomásról

Habár az átlagember számára puszta szórakozás e felvételek nézegetése, a céljuk elsősorban tudományos.

Egyre gyorsabbá válnak a trópusi ciklonok

Egyre gyorsabbá válnak a trópusi ciklonok

A hurrikánok és tájfunok emberek millióira vannak hatással, megértésük ezért kiemelten fontos.

Lesújtó az európai élőhelyek állapota

Lesújtó az európai élőhelyek állapota

Az Európai Unió természetes élőhelyeinek több mint 80 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotban van - az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentését az MTI tette közzé.

Ezúttal nem történt űrszemét-karambol

Ezúttal nem történt űrszemét-karambol

Elkerülte az összeütközést két egymáshoz közel került űrszemét - közölte a LeoLabs, a Föld körüli pályán keringő objektumokat radarral megfigyelő cég.

Összefüggés lehet a Tibeti-fennsík légszennyezése és a sarkvidék jégtakarója közt

Összefüggés lehet a Tibeti-fennsík légszennyezése és a sarkvidék jégtakarója közt

A Tibeti-fennsík „harmadik sarkvidék” néven emlegetett, igen nehezen megközelíthető helye bolygónknak, ám az egyik legtisztább környezet is.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket