Legalább három tudósnemzedékre lesz szükség a Huygens adatainak kiértékelésére

A Huygens pénteken rendben leszállt a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a felszínére, és még ezt követõen is küldött információkat errõl a rejtélyes égitestrõl.

Athena Courtenis, a Párizsi Obszervatórium munkatársa emlékeztetett arra, hogy még azzal anyaggal sem végeztek, amely 1980-ban érkezett a Szaturnusz rendszere mellett elhaladt Voyager amerikai ûrszondáról.

Nem beszélve arról, hogy a Huygens alig három órai mûködés után befejezte küldetését, az õt szállító Cassini amerikai ûrszonda azonban még legalább 3 és fél évig folytatja kutatását a gyûrûs bolygó körül keringve, és ennek során a Szaturnusz több holdját is meglátogatja. Csak a Titán mellett még 44 elrepülését terveznek.

Az elemzõk között máris heves polémia alakult ki egyes Huygens-fényképekrõl, hogy voltaképpen azok milyen felszíni alakzatokra utalnak.

Tudós berkekben viszont egy dologban teljes az egyetértés: a Huygens az ûrhajózás történetének eddigi egyik legnagyobb bravúrját hajtotta végre azzal, hogy eljutott a jelenleg tõlünk 1 milliárd 250 millió kilométerre lévõ égitestre. Teljesítménye Jurij Gagarin elsõ ûrutazásához és az amerikaiak Holdra szállásához fogható, de kétségtelen, hogy az európai ûrkutatás legnagyobb sikerét könyvelhetjük el – vélik a szakemberek.