Már csak öt kilométer az antarktiszi nagy ütközésig
A legfrissebb adatok szerint a B15-A nevű, 160 kilométer hosszú jégtömb már csak 4-5 kilométerre van az antarktiszi Drygalski-jégnyelvtől. A jégtömb nem halad gyorsan, naponta körülbelül egy kilométert tesz meg. Az ütközés egyre valószínűbbnek tűnik.
A sarkkutatók izgatottan várják a Drygalski-jégnyelv és a B15-A jéghegy ütközését, amely végre felszabadítaná az amerikai McMurdo kutatóállomáshoz vezető tengeri útvonalakat, valamint megkönnyítené többezer pingvin élelemhez jutását.
A B15 jégtömb öt évvel ezelőtt a Ross-selfjégből vált le. Később tovább töredezett, így keletkezett a mostani, B15-A jelű jégtömb. A 160 kilométer hosszú, 3000 négyzetkilométer, azaz körülbelül Budapest területű jégtömb annyi édesvizet tartalmaz, hogy néhány hónapig a Föld teljes ivóvízszükségletét képes lenne fedezni.
A jégtömb
A jégtömb lassan úszik a Drygalski szárazföldi gleccser tengerben végződő jégnyelve felé. A kutatók több hónapja figyelik mozgását, és egyre többen elkerülhetetlennek látják az ütközést. Egyesek már karácsony előttre jelezték a tengeri karambolt, a NASA viszont, – ahogy arról a National Geographic Online is beszámolt – a múlt hétvégére, január 15-e környékére jósolta.
A jégtömb és a jégnyelv között azonban még mindig van 4-5 kilométer távolság. A jéghegy naponta valamivel több mint egy kilométert tesz meg. Persze teljes bizonyossággal még mindig nem beszélhetünk az ütközésről, mert egy komolyabb vihar vagy a tengeráramok megváltozása eltérítheti a jégtömböt.
Az ütközés hatalmas darabot szakíthat le a jéghegyről. Ez által felszabadulhatnak a Ross-sziget környéki kutatóállomásokhoz vezető hajózási útvonalak, valamint az itt költő pingvinek is könnyebben táplálékhoz jutnak majd. A karambolban valószínűleg letörik majd a Drygalski gleccsernyelvből is egy nagyobb darab, amire egyébként 1956 óta nem volt példa.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
