Környezeti szempontból Finnországban a legjobb élni

A fenntartható ökológiai egyensúly szempontjából rangsorolták az amerikai Yale és Columbia egyetemek kutatói a világ országait. Sorrendjük nem túlzottan meglepő: az első tíz állam között Észak- és Közép-Európa országai dominálnak (nem Magyarországról van sajnos szó). A ranglista első helyén Finnország áll, majd Norvégia következik. (A norvégok előkelő helyezése kapcsán érdemes megemlíteni, hogy éppen a napokban adott felhatalmazást a skandináv ország kormányzata arra, hogy az utolsó 20 szürkefarkas közül ötöt irtsanak ki a vadászok. Persze erről az intézkedésről még nem tudhattak az amerikai kutatók, akik hosszas vizsgálódás után állítják össze az ESI-t.)

Észak-Európa a legtisztább

A finnek és norvégok után a svédek a negyedik, az izlandiak az ötödik helyen állnak a világranglistán, vagyis Észak-Európa a leginkább környezetvédő bolygónk térségei közül. Ebben nagy szerepe lehet a lakatlan térségeknek is, minthogy ily módon bizonyos területeken egyáltalán nincs környezet- szennyezés a szóban forgó országokban.

Érdekes, hogy a dél-amerikai országok is igen jól szerepelnek az összehasonlításban. Uruguay a harmadik, Guyana pedig nyolcadik a listán, a kilencedik helyet pedig Argentína foglalja el. Közép-Európát két állam képviseli a Top 10-ben: Svájc a hetedik, Ausztria a tizedik pozícióban található. Észak-Amerikát Kanada reprezentálja a legjobb tízben, egészen pontosan a hatodik helyen állnak. Jóval megelőzik ezzel a nagy déli szomszédot, az USA-t, amely a negyvenötödik az ESI-ben rangsorolt 146 állam között. Az USA ezzel a legtöbb nyugat-európai ország mögé szorult, de megelőzi az amerikaiakat Japán, Botswana és Bhután is – írja a The New York Times.

Az első tízben nincs ázsiai vagy afrikai állam. Egykori szocialista ország sincs a legjobbak, a leginkább környezettudatos államok között.

Sokféle szempontot vesznek figyelembe

A lista összeállításakor az amerikai tudósok számos szempontot vettek figyelembe: többek között figyelték a víz és a levegő tisztaságát, a biodiverzitás (biológiai változatosság, a fajok számának alakulása) maximalizálását és a többi országgal való együttműködési készséget.

Valószínűleg ez utóbbi lehet az egyik leglényegesebb szempont, amikor az afrikai és az ázsiai országok háttérbe szorulnak a listán: nemcsak a rossz környezeti állapot sújtja őket, hanem az együttműködés hiánya is. A National Geographic Online-on is többször beszámoltunk arról, hogy Közép-Ázsiában az Aral-tó kiszáradása, a tóba ömlő folyók vizének öntözésre való felhasználása okoz megoldatlan és súlyos problémát. A Közel-Keleten közismert, hogy a politikai problémák mellett az olajkitermelés, illetve a kevés víz elosztása okoz gondot. Afrikában a legsúlyosabb ellentétek a Nílus vizének és a Viktória-tónak a felhasználásakor alakultak ki az utóbbi időben, elsősorban Egyiptom és a tőle délre elhelyezkedő államok között.

Környezetvédelmi szempontból természetesen nem a volt, hanem a jelenlegi szocialista országok vannak a legsúlyosabb helyzetben. Arról az államról van szó, amelyik ma is kommunista önkényuralom alatt áll – ez pedig Észak-Korea, amely a lista utolsó helyén „tartózkodik”. Az amerikai kutatók az utolsó helyek környékén az alábbi országokat jelölték meg: Haiti, Tajvan, Irak és Kuvait. A lista utolsó helyezettjei alighanem vitathatóak. Észak-Koreáról a külvilág nem sokat tud, ezért valószínűtlen, hogy pontosan meg lehetne ítélni, hogy mi zajlik ebben az országban. Irak környezeti állapota viszont rendkívül súlyos, és talán „egyéb” szempontok játszottak közre abban, hogy az éppen az amerikaiak által megszállt országot nem az utolsó helyre tették az USA szakértői.

Oroszország előkelőbb helyen, mint az USA

A környezetvédelmi ranglista a davosi világgazdasági fórummal együttműködésben készül. Az első ilyen összeállítás 2002-ben látott napvilágot, és nagy felháborodást váltott ki olyan országokban, mint Belgium, Mexikó és Dél-Korea, amelyeket viszonylag hátrébb soroltak be a szakértők. Időközben a kelet-ázsiai országban számos intézkedés történt, így Dél-Korea 13 helyet javítva most a 122. a ranglistán. Ugyanakkor a 21 nagy népsűrűségű ország külön ranglistáján a 14. helyen áll. (A nagy népsűrűségű államok közé azok tartoznak, amelyek területének legalább felén a népsűrűség meghaladja a négyzetkilométerenkénti 100 főt.)

Egy másik különlista azokat az államokat sorolja fel, amelyeknek területe legalább ötven százalékig elsivatagosodott. Ezt a listát a délnyugat-afrikai Namíbia vezeti, a második Izrael. A legjobban teljesítő arab országok: Omán és Jordánia. Ám Irán, Kuvait és Szaúd-Arábia még a különlistának is csak a végén szerepel.

A lista alapjául számos adat szolgál. Többek között figyelembe veszik a légúti betegségben elhunyt gyerekek számát, a születési, termékenységi mutatókat, valamint foglalkoznak a túlzott halászattal és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával is. A statisztikák azonban sokszor megtévesztőek: Oroszország például az ESI szerint sokkal tisztább, mint az USA, hiszen az oroszok a 33. helyen állnak, az amerikaiak pedig csak a negyvenötödiken. Ennek magyarázata az, hogy Oroszország hatalmas szibériai területei gyakorlatilag érintetlenek, így a borzalmas állapotban lévő nyugat-orosz (európai) részek negatívumait kiegyenlítik a keleti és távol-keleti régiók. Ahol ugyanis nincs lakosság, ott a környezetszennyezés is kisebb, s például Oroszországnak hatalmas víztartalékai vannak Szibériában.