Bolygóközi fertőzéseket tesztelnek a Nemzetközi Űrállomáson
Űrsétát hajtott végre a Nemzetközi Ûrállomáson (ISS) tartózkodó két asztronauta szerdán. Szalizsan Saripov orosz és Leroy Chiao amerikai űrhajósok egy német minirobotkart szereltek fel az ISS-re. Még három konténert is rögzítettek az állomás külső felületéhez, amelyek gombaspórákat és baktériumokat tartalmaztak. Saripov és Chiao egészen pontosan a Zvezda orosz modulhoz csatlakoztatták ezeket a konténereket, s ezután a tudósok azt vizsgálhatják, hogy a spórák és baktériumok kibírják-e a százfokos hőmérsékletingadozást az űrben.
Tulajdonképpen a további kutatások szempontjából az lenne a jó, ha a gombák és a baktériumok elpusztulnának, mert akkor a később esetleg a Marsra érkező űrhajósok biztosan nem vinnék a vörös bolygóra a földi fertőzéseket. Ezt a célt szolgálja a Bioriszk fedőnevű konténer-kihelyezési akció.
A több mint ötórás „sétáról” kezdetben nem érkeztek képek, ám később végre felmelegedett az az amerikai antenna, amely a közvetítésért volt „felelős”. A kezdetben túlhűtött antenna azért tudott működésbe lépni, mert a ráeső napsugarak „üzemi hőmérsékletre” melegítették.
A német Robotik minirobotkart azért szerelik fel a Rokwiss univerzális munkaállásra, hogy felmérjék, képes-e mozogni és kibírja-e egy évig a nyílt űrben. Később ez a robotkar maga is képes lehet bizonyos javítások elvégzésére az űrállomás külső felületén. A munkákat mind a Zvezda modulban elhelyezett számítógéppel, mind a Földrõl, vagyis a német légi- és űrközpontból vezérelni lehet majd.
Mesterséges intelligencia: hamarosan elérjük a másfél fokot
A klímaváltozás célértéke az a másfél fok, amely alatt tartva a felmelegedést kevésbé tragikus következményekkel kell megküzdenie az emberiségnek.
Havas dűnék a Takla-Makánban
A közép-ázsiai sivatag rendkívül ritkán kap csapadékot, 2023. január közepén azonban a dűnéket hópaplan fedte.
Lerakta első adag kőzetmintáját a Perseverance
A marsjáró a begyűjtött mintákat egy későbbi küldetés számára meghatározott helyeken lerakta, onnan majd néhány év múlva ezek hazakerülhetnek a Földre.
A légköri por hatása a klímaváltozásra
Az 1800-as évek közepe óta 55 százalékkal nőtt a légkörbe kerülő sivatagi por mennyisége, egy új kutatás szerint ez némiképp ellensúlyozta a felmelegedést.
Gyűrűs kisbolygó a James Webb-űrtelszkópon át
A Chariklo nevű kentaur kisbolygónak gyűrűrendszere van, amelyet nemrégiben a JWST is megfigyelt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
