Sapkát hord a Szaturnusz

Forró sapkát hord a Szaturnusz – így is jellemezhetnénk azt a felfedezést, amelyet amerikai tudósok tettek, s amelyet a Science magazin hasábjain közöltek. Az infravörös tartományban végzett méréseik szerint ugyanis a felmelegedett Szaturnusz-atmoszférarétegek éppen a bolygó déli sarkvidéke felett találhatók. (A forróság persze nem igaz a szó szoros értelmében: még a legmelegebb részek is mindössze mínusz 122 fokot érnek el a nagybolygó atmoszférájának most vizsgált részein.)

Örvények több bolygón is vannak

Az, hogy egy bolygó légkörének felsőbb rétegei örvényeket rejtenek – nos, ez nem számítana különlegességnek. Még az sem, hogy ez a pólusok környékén fordul elő. Csakhogy – akárcsak a Föld esetében – a sarki légörvények inkább hidegebbek, mint a környezetük, vagyis éppenhogy nem felmelegedést, hanem lehűlést okoznak.

Az úgynevezett „jet-streamek”, magyarul futóáramlások a Föld pólusai, az Arktisz és az Antarktisz fölött „keverik a hideget” a felsőbb légrétegekben. Ugyanígy van ez a Jupiteren, a Vénuszon és a Marson is. Csak a Szaturnusz tűnik kivételnek.

A Szaturnuszon ugyanis a 30. szélességi foktól kezdve megugrik a hőmérséklet az atmoszféra „tetején”. Minderre csillagászok jöttek rá, akik a Hawaiin lévő Keck-teleszkópot használták fel megfigyeléseikhez. A meleg örvény nemcsak a 30. szélességi foktól okoz felmelegedést, a jelenség centrumában újabb hőmérsékleti ugrás tapasztalható.

Kemény mínuszok

Persze a felmelegedés nem valami drasztikus: még az örvény szélén is mindössze mínusz 127-ről mínusz 123 fokra emelkedik a hőmérséklet, s az áramlás középpontjában, a déli póluson is csak egy fokkal van melegebb ennél: mínusz 122 fok. A mérések szerint a Szaturnusz alsóbb rétegeiben, a troposzféra alsó szintjein is érzékelhető a felmelegedés, de ott nem ennyire „látványos” a hatás.

A földi légkörben nincs olyan jelenség, amely összehasonlítható lenne a Szaturnusz most felfedezett tulajdonságaival – nyilatkozta Glenn Orton, a NASA pasadenai Jet Propulsion Laboratóriumának munkatársa. A tudósok mostani infravörös-tartománybeli vizsgálatai azt is kiderítették, hogy a melegáramlások nagyrészt összefüggnek a gyűrűs bolygó légkörében meglévő metánnal és hidrogénnel – írja a Spiegel Online.

Nyár van a Szaturnuszon – 15 éve

A Science tudományos magazinban megjelent cikk szerint a különleges jelenségért a napsugárzás tehető felelőssé a Szaturnuszon. A távoli nagybolygó déli féltekéjén ugyanis 15 éve „nyár” van, minthogy a déli pólust ennyi ideje folyamatosan éri a napsugárzás. Ezzel magyarázzák a légkör részecskéinek felmelegedését, illetve azt, hogy fokozatos ugrásokkal emelkedik a hőmérséklet a pólus felé haladva.

Mindeddig a tudósok nem voltak bizonyosak abban, hogy a napsütés befolyásolja a Szaturnusz időjárását. Ezt arra alapozták a csillagászok, hogy 1, 4 milliárd kilométeres távolságával a Szaturnusz kilencszer távolabb van központi égitestünktől, mint a Föld. Most azonban át kell alakítani az eddigi teóriákat a bolygó légköréről.

Újabb feladat a Cassini számára

Ugyancsak meglepő a légörvény tartóssága: az asztronómusok két éve figyelik a Szaturnusz déli pólusát, és folyamatosan gyűjtötték a bizonyítékokat az örvény létezésére. Orton szerint a földi futóáramlások ennél sokkal instabilabbak.

Ortonék figyelme mindenesetre most a Szaturnusz északi pólusa felé terelődik. A bolygó túlsó felén ugyanis ezek után két dolog várható: vagy extrém hideg uralkodik északon, vagy pedig egy hideg légörvény alakult ki ott. Ezt azonban a csillagászok a Földről nem tudják megfigyelni, éppen ezért jön most jól, hogy a Cassini űrszonda most tartózkodik a Szaturnusz közelében. A szonda rendelkezik infravörös mérőműszerekkel, és minthogy a Szaturnusz körül kering, adatokat gyűjthet annak északi pólusáról is. Természetesen a déli sarkvidékről is új adatokat közölhet a Casssini, amely várhatóan márciusban küldi el a témához kapcsolódó információit, akkor közelíti meg a most vizsgált térségeket a Szaturnuszon.