Szabad szemmel is látható kisbolygó száguld el mellettünk

A modernkori történelemben még nem volt példa hasonló eseményre. Előfordult már, hogy kisméretű aszteroidák a Föld légkörében felizzottak, majd látványos égijátékként hulltak alá. Olyan is megtörtént már, hogy házméretű aszteroidák közelítették meg bolygónkat, ám azok csak teleszkóppal voltak láthatóak. A 2029-es jelenség azért egyedülálló, mert egy jókora, körülbelül 320 méter széles aszteroida kerül rekordközelségbe bolygónkhoz. Méghozzá olyan közelségbe, hogy egyes Föld körüli műholdak pályáján belül száguld el, sőt, az elsuhanó aszteroida szabad szemmel is megpillantható lesz.

A 2004 MN4 néven katalogizált aszteroidát tavaly júniusban észlelték először. Decemberben újra észlelték, és akkor a csillagászok úgy vélekedtek, hogy az sem kizárt, hogy az aszteroida bolygónkba csapódjon. A későbbi mérések finomították a kisbolygó pályáját, és azok alapján már úgy vélekedtek a kutatók, hogy a 2004 MN4 2029-ben közel kerül hozzánk, de nem csapódik be, sőt a Holdat sem fogja veszélyeztetni.

Január utolsó hetében a NASA Arecibo Obszervatóriumának munkatársai további mérések alapján új információkkal rukkoltak elő a kisbolygót illetően. E szerint 2029 április 13-án a kisbolygó a Földtől 36.350 kilométer távolságban száguld el. A „Top Ten”, azaz a tíz, a Földhöz legközelebb elsuhanó aszteroida közül méreteit tekintve a 2004 MN4 a legnagyobb. Csak két kisbolygót ismerünk, amelyek bolygónkat még jobban megközelítették, mint ez az ominózus aszteroida fogja, ám azok átmérője csak néhány tízméter volt.

A tavalyi év a Toutais aszteroida elsuhanása miatt volt emlékezetes. A kisbolygó nagyobb, mint a 2004 MN4: körülbelül 4.6 kilométer hosszú és 2, 4 kilométer széles. Ez az aszteroida tavaly körülbelül a Föld–Hold távolság négyszeresére száguldott el tőlünk. A Toutais szabad szemmel nem volt látható, de számos teleszkóp megörökítette elrepülését.

A számítások hibahatárát – a pálya lehetséges eltérését jelöli a fehér vonal

Mit láthatunk majd?

A 2004 MN4 várhatóan gyorsan mozgó fényes csillaghoz hasonlóan száguld majd át az égbolton. Fényessége 3, 3 magnitúdó körül lehet, így a város fényeitől távol szabad szemmel is látható.

A magnitúdó vagy fényrend, a csillagászatban használatos fényességskála. A fényesebb égitest magnitúdója kisebb szám. Összehasonlításképpen a város fényeitől távol, a legtisztább éjszakai égbolton a szabad szemel még látható leghalványabb égitestek 6, 5 magnitúdójúak.

Az aszteroida a Rák csillagképen halad majd keresztül. Derült égbolt esetén Európából, Afrikából és Ázsia nyugati részéből látható majd. A számítások szerint ilyen méretű aszteroida ilyen közelségben csak minden 1300. évben száguld el mellettünk.

A 2004 MN4 megkerüli a Napot, de a Mars és a Jupiter közötti övből származó kisbolygók többségével ellentétben, 323 napos keringési pályája során döntően a Föld keringési pályáján belül halad. A 2029-es rekordközelség a kutatók szerint módosítja majd a kisbolygó pályáját, így 2029 után feltehetően a 21. században már nem kerül hasonló közelségbe hozzánk.