Üvegházhatású gázokkal életet lehetne lehelni a Marsba
Több száz, esetleg ezer éven át üvegházhatású gázokat pumpálva a Mars légkörébe fel lehetne a bolygót annyira melegíteni, hogy ismét élhető lenne – veti fel egy új NASA-kutatás.
Ma a vörös bolygó rideg világ: a pólusok közelében a hőmérséklet éjszakánként mínusz 120 Celsius fokra is lesüllyed, a légkör vékonyabb, a gravitáció és a légnyomás pedig jóval alacsonyabb, mint a Földön. Fluor tartalmú gázokkal azonban globális felmelegedés, valamint az életet támogató légkör idézhető elő a Marson – állítja a NASA kaliforniai Ames Kutatóközpontja.
A kutatók szerint, ha fluor tartalmú gázokat juttatnának a bolygó légkörébe, akkor az csapdába ejthetné azt a hőmennyiséget, amely különben a világűrbe távozna. A fluor kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkezik a hő elnyelésében, és más üvegházhatású gázokkal – klór és bróm – ellentétben, nem roncsolja az ózonpajzsot.
Olvadó pólussapkák
A számítógépes modellek szerint a legnagyobb melegedés az oktafluorpropán (C3F8) gáz segítségével lenne elérhető. A szimulációk alapján 300 milliomod térfogatrész C3F8 hozzáadása a marsi légkörhöz olyan melegedést idézne elő, amelynek hatására a széndioxid-jégből álló marsi polársapkák elpárolognának. A plusz széndioxid, – lévén szintén üvegházhatású gáz –, további olvadáshoz és melegedéshez vezetne. A folyamat eredményeképpen vastagodna a bolygó légköre és nőne a légnyomás is.
A Mars felmelegítésére egyéb ötletek is születtek: az egyik szerint napfényt elnyelő porrészecskéknek a pólusokra való permetezésével a jégsapkák olvadásnak indulnának. Egy másik ötlet szerint nagyméretű tükrök segítségével kellene a Nap sugarait a pólusokra irányítani. A megoldások közül leghatékonyabbnak azonban a C3F8 gáz hozzáadása tűnik.
Érvek és ellenérvek
Ha életet lehelnénk a Marsba, és tanulmányoznánk kifejlődését, ismereteink rendkívüli módon bővülhetnének az evolúcióval kapcsolatban – nyilatkozta a Journal of Geophysical Research című szaklapban megjelent tanulmány vezető kutatója.
Más bolygóknak a Föld képére való átformálása természetesen számos etikai kérdést is felvet.
Az európai Mars Express szonda egyik vezetőkutatója a New Scientistnek például kozmikus vandalizmusnak nevezte, hogy egyesek úgy avatkoznának bele egy másik bolygó életébe, hogy a Mars múltbéli folyamatait nagy pontossággal még nem is ismerjük. Nem tudjuk, hogy kialakult-e a bolygón valaha is az élet, illetve hogy az élet nyomai nincsenek-e most is jelen.
Alkonyatkor kereshetjük az üstököst
Október 12-től az alkonyi égen figyelhető meg a C/2023 A3 (Tsuchinshan–ATLAS) üstökös.
Hóviharral érkezett a tavasz Dél-Afrikába
A Maloti-Drakensberg-hegység az egyetlen, síelésre alkalmas terület Afrikában, ahol rendszeres a hó, most azonban jóval nagyobb területet borított be a váratlan csapadék.
Drámai mértékben zöldül az Antarktika
A sarkvidék zöldebbé válása a melegedés folyamatára is visszahat és felgyorsítja az olvadást.
Ellátogattunk Arizona megkövesedett erdejébe
A Petrified Forest Nemzeti Parkban a kövek szinte beszélnek.
Megoldhatták a szibériai kráterek rejtélyét
Több mint 10 éve bukkantak az első, a semmiből keletkezett hatalmas lyukra a Jamal-félszigeten.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
