Taksony, Ilma, Filoména2020. november 29., vasárnap
Föld

Háromszor akkora volt a dél-ázsiai földrengés, mint eddig hitték

2005.02.09.Admin
National Geographic Magyarország

A szumátrai földrengés, amely tavaly december 26-án kiváltotta az egyik legpusztítóbb szökőárat az emberiség történetében, valószínűleg háromszor erősebb volt annál, mint amennyit az eddigi mérések mutattak.

A földrengéssel párosuló cunami az eddigi becslések szerint legalább 240 ezer ember halálát okozta a délkelet-ázsiai térségben. A földmozgás erősségéről azonban még vitatkoznak a tudósok. Már az első napokban sem volt biztos, hogy 8, 9 vagy 9, 0-s volt-e a Richter-skálán rengés, most azonban két amerikai geológus felfelé korrigálta a bizonytalan számokat.

9, 0 helyett 9, 3?

A két tengerentúli tudós szerint a Richter-skálán 9, 3-as erősséget ért el ugyanis a szumátrai földrengés, ami a skálán csak három tizedesnyi eltérés, de a valóságban háromszoros különbséget takar a „9, 0-s verzióval” szemben. Legalábbis ez a véleménye Seth Steinnek, a Northwestern University geológusának. (A Richter-skála logaritmikus, vagyis egy teljes ponttal való emelkedése 10-szer erősebb földrengést jelent.)

Ha bebizonyosodik, hogy tényleg 9, 3-as erejű volt a szumátrai katasztrófa, akkor ezzel a jelenség a szeizmológiai mérések megkezdése óta a második legerősebb földrengés lehet. Vagyis az elmúlt körülbelül száz évben csak az 1960-as chilei rengés előzi meg a sorrendben a szumátrait. A chilei földmozgás 1960-ban következett be, és 9, 5-ös volt a Richter-skálán. 1964-ben volt még egy óriási rengés: az Alaszkában történt.

Mint azt a Spiegel Online írja, a Richter-skála elvileg felfelé nyitott, vagyis nincs csúcsértéke, de a tudósok szerint a 9, 5-nél szinte alig lehet sokkal erősebb egy ilyen természeti csapás, mert nagyobb rengést okozó energiát a földkéreg kőzetei már nem nagyon tudnának tárolni, visszatartani.

30 éve kidolgozott elmélet

Seth Stein és munkatársa, Emile Okal azután merték kijelenteni, hogy nem 9, 0-s, hanem 9, 3-as volt a földrengés december végén, hogy az egész világon regisztrált szeizmológiai adatokat ellenőrizték, áttanulmányozták és elemezték. A két tudós és egy harmadik kutató, Robert Geller, aki jelenleg a Tokiói Egyetemen tanít, már harminc éve kidolgozták az egész Földet átfogó mérési módszerüket, ám ennek kipróbálására nem volt (szerencsére) módjuk. A szumátrai földrengés azonban olyan hatalmas volt, hogy ez lehetett az első alkalom az eljárás tesztelésére. Stein, Okal és Geller metódusa ugyanis nem (csak) az elsődleges lökések, mozgások tanulmányozásán alapul, hanem annak a vibrációnak a mérésén, amelyet a Föld mutatott a szumátrai rengés után napokkal, hetekkel később. A National Geographic Online-on korábban már beszámoltunk arról, hogy a tavaly december 26-án bekövetkezett katasztrófa módosíthatta akár a Föld tengely körüli forgását, kicsit arrébb tolhatta Szumátrát (de még az Északi-sarkot is!) a térképen, és megrezegtette az egész Földet.

Okal és Stein szerint az első számításoknál mindeddig nem vették figyelembe azt a jelenséget, a „slow slip”-et, amelyet magyarra lassú csúszásnak fordíthatnánk. A két geológus szerint az a pótlólagos energia, ami a slow slip idején felszabadult, óriási szerepet játszott a rendkívül pusztító cunami kialakulásában az Indiai-óceán térségében. A lassú csúszás ugyanis egy 1200 kilométer hosszú árokrendszer mentén történt, ami hatalmas szökőárat váltott ki.

Nem lesz újabb nagy rengés?

Ezek az eredmények elsősorban India és Sri Lanka (Ceylon) számára fontosak és érdekesek: a hatalmas cunami-hullámok a szumátrai törészóna északi részén bekövetkezett repedéseknek tulajdoníthatók – mondta Okal.

A tudósok ezért most igyekeznek megnyugtatni a közhangulatot: szerintük annyi energia szabadult fel december 26-án az Indiai-óceán térségében, hogy újabb hasonló földmozgásra nem lehet számítani Szumátra környékén. Ugyanakkor kisebb rengések és helyi jellegű cunamik a korábbinál gyakoribbak lehetnek – teszik hozzá.

Egyébként szintén a napokban érkezett a hír, hogy cunami hullámai Szumátránál elérték a 34 méteres magasságot, az ároszlop sebessége másodpercenként 7-8 méter volt, és az elárasztott terület 5 kilométernél is hosszabb volt. A tavaly decemberi esemény kapcsán ezt közölte a most a helyszínen vizsgálódó nemzetközi tudományos expedíció.

A tenger alatti földcsuszamlások hatásáról régóta vitatkoznak a tudósok. A Hawaii Egyetem kutatója, éppen december közepén, a szumátrai földrengés előtt pár nappal tette közzé vélekedését arról, hogy úgynevezett megacunamik fenyegethetik a tenger- és óceánpartok lakosságát. A megacunamik sokkal pusztítóbbak lennének a mostani délkelet-ázsiai szökőárnál, és ezek keletkezését hatalmas földcsuszamlások, például egy vulkáni sziget „eltűnése”, „átalakulása” okozhatná. Igaz, a megacunamik inkább csak százezer évenként következhetnének be – állította decemberben Gary McMurtry, a University of Hawaii szakértője. Ugyanakkor mások arra figyelmeztetnek: a tenger alatti földcsuszamlásokat igen nehéz megfigyelni, hiszen a vízfelszín alatt játszódó folyamatokról van szó.

Hozzászólások

Meghatározták az Európából száműzendő inváziós fajok listáját

Meghatározták az Európából száműzendő inváziós fajok listáját

Egyes veszélyt jelentő fajok még nem érkeztek meg a kontinensre, de a jövőben várhatóak - tette közzé a hírt az MTI.

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket