2005 lehet a legmelegebb év a meteorológia történetében
A gyenge El Nino és az ember által kibocsátott üvegházhatást okozó gázok miatt 2005 lehet az eddigi mérések történetében a legmelegebb év – közölte a NASA. Az amerikai űrkutatási szervezet tudósai az 1800-as évek végétől rendelkezésre álló meteorológiai statisztikák, adatok alapján is jósolják ezt.
Az El Nino jelenség azáltal melegíti fel a földet, hogy a magasabb hőmérsékletű víz a Csendes-óceán trópusi térségeiben szétterjed. Az üvegházhatást okozó gázok régóta hozzájárulnak a globális felmelegedéshez, amelynek erősödése különösen az utóbbi harminc évben szembeszökő James Hansen, a NASA Goddard Űrtudománi Intézetének szakértője szerint.
A meteorológiai adatok feljegyzése óta a legmelegebb év bolygónk történetében 1998 volt, ezt követi sorrendben 2002 és 2003.
Ugyanakkor a Földet rövidtávú hatások érhetik. Így például hatalmas vulkánkitörések után 1963-ban, 1982-ben és 1991-ben is kéndioxid részecskék kerültek a levegőbe, és ez a szennyezőanyag szintén befolyásolhatja a felmelegedést. A tudósok szerint a vulkánkitörések ezáltal pár hónapra vagy akár évekre is módosíthatják a földi klímát.
A tavalyi év, vagyis 2004 volt a negyedik legmelegebb esztendő a felmérések történetében (erről korábban már a National Geographic Online-on is beszámoltunk.) 2004-ben az éves középhőmérséklet a Földön 14 Celsius fok volt. Ez az átlagosnál mintegy 1, 5 fokkal magasabb érték – mondta Drew Shindell, aki szintén a NASA szakértője.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Égi jelenségek 2025. január második felében
Holdfényesen kezdődik az időszak, a végén pedig lesz alkonyi és hajnali holdsarlónk is, együttállásokkal.
Tovább tartott a bolygókeletkezés a világegyetem őskorában
A James Webb-űrteleszkóp vizsgálatai alapján a Hubble több mint 20 éves felfedezését igazolhatták.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
