Szökik a Tejútrendszerből a leggyorsabb csillag
Nem könnyű a galaxis leggyorsabb csillagának a sorsa: az egyik pillanatban még egy kettős csillagrendszer tagjaként keringett, a másik pillanatban viszont egy fekete lyuk akkorát lökött rajta, hogy óriási sebességgel száguld a Tejútrendszer széle felé.
Az ominózus csillag az első ismert csillag, amely annyira gyorsan száguld, hogy galaxisunk börtönéből kiszabadulhat. A másodpercenként 700 kilométeres sebességgel száguldó csillagot az amerikai Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársai fedezték fel.
A csillag csaknem kétszer gyorsabban száguld a Tejútrendszerből való megszökéshez szükséges sebességnél. Szökevény csillagokat korábban is észleltek a csillagászok, galaxisunk vonzásából azonban eddig még egyikőjük sem lépett ki. A korábbi csúcstartó másodpercenkénti sebessége „csupán” 490 kilométer volt.
Az új leggyorsabb csillag hivatalos neve SDSS J090745.0+024507, de a csillag felfedezői inkább „kitaszítottként” nevezik egymás között. A feltételezések szerint a csillagnak ugyanis valaha volt egy kísérője is. A csillagpáros keringése során túl közel kerülhetett a Tejútrendszer központi fekete lyukához, amely az egyik csillagot csapdába is ejtette, a másikat viszont nagyerővel megtaszította. A csillag gazdag hidrogénnél és héliumnál nehezebb elemekben, amely a felfedezői szerint szintén arra utal, hogy a Tejút központi részén keletkezett.
A csillag most már galaxisunk külső részében jár, a Földtől körülbelül 200 ezer fényévre, és a galaxismaggal ellentétes irányba mozog. A kutatók szerint körülbelül 80 millió éve mozoghat ezen a pályán, és még 80 millió évbe telhet mire elhagyja a Tejútat, és az intergalaktikus térbe ér.
Körülbelül húsz évvel ezelőtt Jack Hills, az új-mexikói Los Alamos National Laboratory csillagásza vetette fel, hogy elméletileg egy „galaktikus csúzli” óriási sebességre képes a csillagokat felgyorsítani. A jelenséget azonban mostanáig megfigyelésekkel nem sikerült alátámasztani.
A Harvard-Smithsonian Intézet csillagászainak becslése szerint akár tízezer óriási sebességgel száguldó csillag is létezhet. Ha több ilyen csillagra is rábukkannának a csillagászok, akkor röppályájuk alapján a sötét anyag gravitációs hatásáról is több ismeretet szerezhetnénk.