A rejtélyes Plútó hamarosan felfedi titkait
Február 18-án volt 75 éve, hogy Clyde Tombaugh amerikai amatőr csillagász felfedezte a Plútót. A kilencedik bolygó a Naprendszer legkevésbé vizsgált és ismert égitestjei közé tartozik, még egyetlen űrszonda sem indult feltárására.
Ám ez már nem sokáig késik: a NASA 2006-ra tervezi a New Horizons küldetés elindítását, amelynek feladata a Plútó és holdjának részletes vizsgálata lesz. A tervek szerint a szonda 2006 januárjában indul útnak, és 2015 nyarán érkezik meg a Plútóhoz. Az út során kihasználja majd a Jupiter parittyahatását. Ha a program esetleg egy évvel csúszik, az a Jupiter megváltozott pozíciója miatt három éves késést jelent majd.
A Plútó Földtől mért távolsága a keringési pályával változik, de jelenleg körülbelül 31-szer jár távolabb a Naptól, mint bolygónk. A Plútóról fénysebességgel utazó szignál négy óra alatt éri el a Földet.
Nehéz a Földről megfigyelni
A távoli bolygó csupán halvány fényforrás az égbolton, így földi teleszkópokkal meglehetősen nehézkes vizsgálni. A jelenlegi ismereteink főleg a Hubble-űrtávcső felvételein alapulnak.
A Plútó felszínét fagyott metán, nitrogén és szénmonoxid fedi. A különféle jegek elhelyezkedését spektroszkóppal vizsgálják a csillagászok. A megfigyelések szerint a jég az évszakokkal mozog. Amikor a Plútó eltávolodik a Naptól, légkörében a metán megfagy, s hó formájában lehull.
Földi teleszkópokkal a másik kutatási irány az úgynevezett okkultáció-megfigyeléseké. Amikor a Plútó a Föld és egy fényes csillag között halad át, akkor légköre hátulról fényt kap. Így a szakembereknek lehetőségük nyílik vékony, nitrogénből, metánból és szénmonoxidból álló légkörének tanulmányozására. A földi megfigyelések azonban meglehetősen behatároltak. A New Horizons felbocsátásával viszont a bolygó felszíne, légköre, annak összetétele közelről vizsgálható lesz.
Tények a Plútóról
A Plútó jeges kőzetbolygó, valószínűleg az óriásbolygókon túl húzódó, korong alalkú Kuiper-övből ered.
A Plútón földi tömegünk 1/15-ét nyomnánk, összehasonlításképpen ez a Holdon 1/6.
A Plútó feltételezett felszíni hőmérséklete brutálisan hideg: mínusz 228-238 Celsius fok, amivel a Naprendszer egyik leghidegebb helye.
A Plútón a fényviszonyok meglehetősen homályosak, a Nap földi sugárzásának csupán egy ezereléke jut el ide. A Nap a Plútóról csupán egy fényesebb csillagnak tűnik.
A Plútó 248 év alatt kerüli meg a napot, pályája során időnként a Neptunusz pályáján belülre kerül.
A Plútó holdját, a Kharónt 1978-ban fedezték fel. Méretét tekintve körülbelül fele a Plútónak: ez szokatlan arány a többi bolygó és azok holdjaihoz viszonyatva. Ezért egyes feltételezések szerint a Plútó és holdja tulajdonképpen kettős bolygórendszer.
A Plútó átmérője 2370 kilométer, ez körülbelül a mi holdunk fele.
Nem emlősnek való vidék
Bolygónk következő szuperkontinense valószínűleg nem lesz alkalmas az emlősök számára.
Almafák napelemek alatt
A napenergia-felhasználás optimalizálását kutató és fejlesztő freiburgi Fraunhofer Intézet 2021 tavaszán kísérleti jelleggel fényáteresztő műanyag napelemeket telepített a gyümölcsös egy része fölé.
Égi jelenségek 2023. október első felében
Amerikában gyűrűs napfogyatkozás lesz, kezdődik az őszi meteorszezon, láthatunk bolygót hajnalban és este is, lesz hajnali holdsarlónk és együttállásunk is.
Füstös ciklon Kanadában
2023 szeptemberében a kanadai erdőtüzek füstje egy ciklonnal találkozott.
A nemzetközi vizek védelmében
Hatvanhét ország és az Európai Unió írta alá 2023. szeptember 21-ig a nemzetközi vizek élővilágának védelméről szóló ENSZ-egyezményt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
