A rejtélyes Plútó hamarosan felfedi titkait
Február 18-án volt 75 éve, hogy Clyde Tombaugh amerikai amatőr csillagász felfedezte a Plútót. A kilencedik bolygó a Naprendszer legkevésbé vizsgált és ismert égitestjei közé tartozik, még egyetlen űrszonda sem indult feltárására.
Ám ez már nem sokáig késik: a NASA 2006-ra tervezi a New Horizons küldetés elindítását, amelynek feladata a Plútó és holdjának részletes vizsgálata lesz. A tervek szerint a szonda 2006 januárjában indul útnak, és 2015 nyarán érkezik meg a Plútóhoz. Az út során kihasználja majd a Jupiter parittyahatását. Ha a program esetleg egy évvel csúszik, az a Jupiter megváltozott pozíciója miatt három éves késést jelent majd.
A Plútó Földtől mért távolsága a keringési pályával változik, de jelenleg körülbelül 31-szer jár távolabb a Naptól, mint bolygónk. A Plútóról fénysebességgel utazó szignál négy óra alatt éri el a Földet.
Nehéz a Földről megfigyelni
A távoli bolygó csupán halvány fényforrás az égbolton, így földi teleszkópokkal meglehetősen nehézkes vizsgálni. A jelenlegi ismereteink főleg a Hubble-űrtávcső felvételein alapulnak.
A Plútó felszínét fagyott metán, nitrogén és szénmonoxid fedi. A különféle jegek elhelyezkedését spektroszkóppal vizsgálják a csillagászok. A megfigyelések szerint a jég az évszakokkal mozog. Amikor a Plútó eltávolodik a Naptól, légkörében a metán megfagy, s hó formájában lehull.
Földi teleszkópokkal a másik kutatási irány az úgynevezett okkultáció-megfigyeléseké. Amikor a Plútó a Föld és egy fényes csillag között halad át, akkor légköre hátulról fényt kap. Így a szakembereknek lehetőségük nyílik vékony, nitrogénből, metánból és szénmonoxidból álló légkörének tanulmányozására. A földi megfigyelések azonban meglehetősen behatároltak. A New Horizons felbocsátásával viszont a bolygó felszíne, légköre, annak összetétele közelről vizsgálható lesz.
Tények a Plútóról
A Plútó jeges kőzetbolygó, valószínűleg az óriásbolygókon túl húzódó, korong alalkú Kuiper-övből ered.
A Plútón földi tömegünk 1/15-ét nyomnánk, összehasonlításképpen ez a Holdon 1/6.
A Plútó feltételezett felszíni hőmérséklete brutálisan hideg: mínusz 228-238 Celsius fok, amivel a Naprendszer egyik leghidegebb helye.
A Plútón a fényviszonyok meglehetősen homályosak, a Nap földi sugárzásának csupán egy ezereléke jut el ide. A Nap a Plútóról csupán egy fényesebb csillagnak tűnik.
A Plútó 248 év alatt kerüli meg a napot, pályája során időnként a Neptunusz pályáján belülre kerül.
A Plútó holdját, a Kharónt 1978-ban fedezték fel. Méretét tekintve körülbelül fele a Plútónak: ez szokatlan arány a többi bolygó és azok holdjaihoz viszonyatva. Ezért egyes feltételezések szerint a Plútó és holdja tulajdonképpen kettős bolygórendszer.
A Plútó átmérője 2370 kilométer, ez körülbelül a mi holdunk fele.