Május közepén újra útnak indulhat a NASA űrsiklója
Május 12. és június 3. között lesz nyitva az az „indítási ablak” (valójában egy kilövésre alkalmas periódusról van szó), amelyen kijuthat a világűrbe a NASA űrsiklója, a Discovery. Az amerikai űrsiklót várhatóan május 15-én lövik ki, és ezzel véget ér az a többéves kényszerszünet, amely az USA kozmonautáira vonatkozott. Emberi űrrepülést ugyanis az amerikaiak nem hajtottak végre saját eszközeikkel azóta, hogy a Columbia Space Shuttle két éve megsemmisült, a Föld légkörébe visszaérkezve.
A NASA új kilövési időpontja tehát május 15., s a Discovery repülésének legfőbb célja az, hogy teszteljék az űrsikló berendezéseit, illetve biztonsági megoldásait, amelyeket a korábbi tragikus baleset óta vezettek be a shuttle-oknál.
A Discoveryt fényes nappal fogják fellőni, hogy a biztonsági szakemberek minden részletet megfigyelhessenek az indítás után. Az indítás ugyanis a legkritikusabb művelet, a Challenger és a Columbia űrsikló is ekkor sérült meg, ám míg a Challenger sok évvel ezelőtt a kilövés után röviddel felrobbant, addig a Columbia sérült hőpajzsa a földi légkörbe való visszaéréskor mondta fel a szolgálatot, így semmisült meg két éve a második NASA-űrsikló, s vesztette életét a héttagú legénység.
A Columbia elvesztéséből a NASA megpróbál tanulni: most olyan technológiákat is kipróbálnak majd a Discoveryn, hogy miként lehet megjavítani az esetlegesen sérült hőpajzsot, amikor az űrsikló a világűrben tartózkodik, vagyis még a földi légkörbe való visszatérés előtt. (A légkör ugyanis rendkívüli módon felforrósítja az oda belépő tárgyakat: a meteorok például azért tűnnek fel az esti égbolton, mert az atmoszférába belépő kisebb égitestek, szikladarabok felizzanak a hatalmas súrlódástól, légellenállástól.)
A Discovery fellövésével egyidejűleg készenlétbe állítják a másik űrsiklót is, az Atlantist, hogy szükség esetén akár egy mentőmisszió is útnak indulhasson. Ez szintén újdonság az amerikai programban. A Discovery után még egy tesztrepülés következik, majd ha mindez sikeres lesz, a NASA folytatja a Nemzetközi Űrállomás építését.
Mi is az a jéghaj, és mikor láthatjuk?
Az erdők alján, letört ágakon időnként furcsa, fehér, selyemszálakra, hajra emlékeztető jégképződmény jelenik meg.
Le a kalappal, itt a Webb-űrteleszkóp képe a Sombrero-galaxisról
Az Androméda-köd után talán a legismertebb galaxis a Sombrero, amely nevét a széles karimájú mexikói kalapra emlékeztető alakjáról kapta.
Komposztáljunk: ma van a talaj világnapja
2024-ben a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a talaj világnapján, december 5-én.
2011 óta nem volt ilyen hideg novemberünk
Az év tizenegyedik hónapja kifejezetten hideg és száraz volt.
Nem sikerült megállapodni a műanyagszennyezés korlátozásáról
Megállapodás nélkül ért véget az ENSZ tárgyalása, egyes országok nem akarják korlátozni a műanyagtermelést.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
