Fagyott tenger húzódik a Mars felszíne alatt?
A marsi egyenlítő közelében, néhány centiméterrel a felszín alatt fagyott tenger húzódik – állítják európai kutatók a Mars Express szonda felvételei alapján.
A 2003 decembere óta a vörös bolygó körül keringő Mars Express szonda vulkáni hamuval fedett fagyott tengernek tűnő tájról készített felvételeket a marsi Egyenlítő közelében, az Elysium medencében.
A képeken szabálytalan szögletes alakú lemezek láthatók, amelyek a Földön leginkább az Antarktisz partja közelében úszó jégtáblákhoz hasonlíthatók. Nagy különbség azonban, hogy a marsi táblák mozdulatlanok.
A kutatók úgy vélik, hogy egy körülbelül ötmillió éve befagyott tengerről lehet szó, amelyet később vulkáni hamu borított be. A lemezeket a marsi egyenlítőtől öt fokkal északra figyelték meg. Az Elysium medence vulkánokban gazdag terület, a múltban jelentős mennyiségű láva és víz törhetett a Cerberus hasadékból felszínére – jelentette be John Murray, a brit Open University professzora, az Európai Űrhivatal kutatócsoportjának tagja.
A Mars Express felvételein látható táblák a kutatók szerint több kilométer mélyre, vízben gazdag rétegbe hatolhatnak le. Korábban a sarki régiókat kivéve nem feltételezték, hogy a Marson ma is található még fagyott víz. A bolygó légköre ugyanis olyan vékony, hogy a jégnek elméletileg szublimálnia kellene, azaz anélkül légneművé válnia , hogy az egyenlítői melegben felolvadna. A kutatók szerint a felvételen látott régióban viszont a vulkáni hamu megakadályozta a szublimációt, így a vízgőz csak nagyon lassan távozik.
Az elmélet szerint a Cerberus hasadékból feltörő vízből tenger, óceán keletkezhetett, amely lassan elkezdett megfagyni, a felszínén jégtáblák alakultak ki. A területet aztán vulkáni hamu fedte be. A hamu által nem fedett részeken szublimálni kezdett a jég, így még határozottabb alakú „jégtáblák” formálódtak. A területen kevés becsapódási kráternyom található, ezért a kutatók szerint a tenger nem több mint öt millió éve kezdhetett befagyni.
A fagyott tenger egy körülbelül 800-900 kilométer széles területen terül el, átlagos mélysége 45 méter körül van. A kutatók szerint az Elysium medence jövőbeli kutatások potenciális helyszíne lehet, mert esetleg a Cerberus hasadék alatt mélyen még ma is folyékony víz rejtőzhet, ahol elképzelhető, hogy élő szervezetekre is rábukkannak.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
