Elérte végleges pályáját az első európai űrszonda
Elérte végleges, a felszínhez a vártnál közelebbi Hold körüli pályáját a SMART-1 nevű első európai űrszonda, miután elektronsugaras hajtóműve finom manővert hajtott végre - közölte az eszközt tervező francia Snecma Moteurs társaság szerdán.
Az Európai Űrhivatal (ESA) szondáját 2003 szeptemberében a francia guyanai Kourouból lőtték fel egy Ariane-5-ös hordozórakétával. A SMART-1 tavaly novemberben állt Hold körüli keringési pályára.
A legutóbbi manőver következtében a szonda keringési pályájának magassága 470 és 2900 kilométer között van, vagyis „a felszínhez a vártnál még közelebb jutott, hogy még eredményesebben figyelhesse meg a Holdat” – közölte a hajtóműgyártó.
A szonda eddig összesen több mint 4600 órán át használta elektronsugaras rakétameghajtását, ami világrekordnak számít ennél az új technológiánál.
Igen hatékony, speciális hajtóerejének köszönhetően a SMART-1 17 hónap alatt mindössze 75 kilogramm xenon – a napenergiával működő ionhajtómű üzemanyagául szolgáló semleges gáz – felhasználásával jutott el a Földtől a Hold közelébe. Az így megtakarított xenon akár egy évvel is meghosszabbíthatja a szonda eredetileg legfeljebb két és fél évesre tervezett küldetését, megháromszorozva ezzel az összegyűjthető tudományos megfigyelések mennyiségét.
A mindössze mosógép nagyságú, 367 kilogrammos szonda küldetésének egyik célja, hogy megvizsgálja állandó emberi telephely létesítésének lehetőségét a Holdon. Emellett az égitest kialakulásáról is újabb adatokat remélnek az európai kutatók: egyebek között azt várják, igazolja azokat feltételezéseket, hogy a Hold egy kozmikus ütközés következtében a Földből szakadt ki. A szonda víz után is kutat a égitest felszínén.
Helikopterrel térképezhetnénk fel ezt a marsi régiót
A Valles Marineris óriási sebhelyként szeli át a bolygót.
Tévedés, hogy hideg az idei tavaszunk
Hiába érezzük hűvösnek az idei tavaszt, a bolygó most is melegszik.
Magyarország sincs védve a fokozódó tűzveszélytől
Az emberi tevékenység hatására számos régióban nő a vegetációtűz kockázata.
90 éve nem voltak ilyen porviharok az USA déli részén
Az 1930-as években az USA középnyugati államaiban óriási porviharok lehetetlenítették el a megélhetést, az utóbbi hetekben hasonló helyzet kezdett kialakulni Texas déli részén és a szomszédos Mexikóban.
Égi jelenségek 2025. május második felében
Számos együttállásra és látványos szépségű holdsarlókra pillanthatunk rá az egyre rövidülő éjszakákon, a Tejút pedig egyre szebben figyelhető meg.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
