Elérte végleges pályáját az első európai űrszonda

Elérte végleges, a felszínhez a vártnál közelebbi Hold körüli pályáját a SMART-1 nevű első európai űrszonda, miután elektronsugaras hajtóműve finom manővert hajtott végre - közölte az eszközt tervező francia Snecma Moteurs társaság szerdán.
Az Európai Űrhivatal (ESA) szondáját 2003 szeptemberében a francia guyanai Kourouból lőtték fel egy Ariane-5-ös hordozórakétával. A SMART-1 tavaly novemberben állt Hold körüli keringési pályára.
A legutóbbi manőver következtében a szonda keringési pályájának magassága 470 és 2900 kilométer között van, vagyis “a felszínhez a vártnál még közelebb jutott, hogy még eredményesebben figyelhesse meg a Holdat” – közölte a hajtóműgyártó.
A szonda eddig összesen több mint 4600 órán át használta elektronsugaras rakétameghajtását, ami világrekordnak számít ennél az új technológiánál.
Igen hatékony, speciális hajtóerejének köszönhetően a SMART-1 17 hónap alatt mindössze 75 kilogramm xenon – a napenergiával működő ionhajtómű üzemanyagául szolgáló semleges gáz – felhasználásával jutott el a Földtől a Hold közelébe. Az így megtakarított xenon akár egy évvel is meghosszabbíthatja a szonda eredetileg legfeljebb két és fél évesre tervezett küldetését, megháromszorozva ezzel az összegyűjthető tudományos megfigyelések mennyiségét.
A mindössze mosógép nagyságú, 367 kilogrammos szonda küldetésének egyik célja, hogy megvizsgálja állandó emberi telephely létesítésének lehetőségét a Holdon. Emellett az égitest kialakulásáról is újabb adatokat remélnek az európai kutatók: egyebek között azt várják, igazolja azokat feltételezéseket, hogy a Hold egy kozmikus ütközés következtében a Földből szakadt ki. A szonda víz után is kutat a égitest felszínén.