Melinda, Vivien, Aranka2020. december 02., szerda
Föld

Megfejtették a Barringer-kráter rejtélyét

2005.03.11.Admin
National Geographic Magyarország

A világ egyik legismertebb meteorkráterének misztikus kialkulásáról már igen sok elmélet született, ám amerikai kutatók új teóriája szerint egyik sem állja meg a helyét. A Barringer-krátert szerintük nem egy hatalmas meteor okozta, hanem egy még nagyobb meteor-raj – olvasható a Nature legfrissebb számában.

Az eddigi kutatások során a legfőbb gondot az okozta, hogy a hatalmas átmérőjű kráter környékén nem találtak olyan mennyiségben érctörmeléket, mint más, hasonló jellegű meteorbecsapódások helyén. Ráadásul az Egyesült Államok-beli Arizona állam északi részén található mélyedés peremén és szorosabb körzetében semmi sem utalt arra, hogy a talajt alkotó kőzetek megolvadtak volna, ami szintén egységesen jellemzi a meteorabecsapódások könyékét.

Hatalmas meteor

Kutatók sokáig azt feltételezték, hogy az 1, 2 km átmérőjű krátert egy különböző fémekből és ércekből álló meteor okozhatta, mely igen nagy sebességgel, kb. 43 ezer km/órás sebességgel ütközhetett a Földnek jó 50 ezer évvel ezelőtt. A hatalmas gödör 170 méter mély, a peremén 30 méter magas kőtörmelékekből álló „gát” húzódik, a becsapódás ereje pedig egyes becslések szerint háromszorosa lehetett a Tunguska-jelenségnek elkeresztelt jelenségnek, illetve 150 hiroshimai atombombával érhetett fel.

Geológusok szerint a meteor 175 millió tonna követ mozgatott meg, 3 kilométeres körzetben minden élőlényt elpusztított, 10 kilométeres körzetben mindent felégetett, 40 kilométeres körzetben pedig hurrikán erejű vihart támasztott. Mindezek az adatok azonban olyan becsléseken és feltételezéseken alapultak, melyek nem tudták megválaszolni az egyik legtitokzatosabb jelenséget, azt, hogy a kráter közelében valójában egyáltalán nem találtak megolvadt kőzeteket. Márpedig minden egyes meteorabecsapódás helyszínén komoly kőzettani elváltozások figyelhetők meg.

Még hatalmasabb „meteorraj”

 A kráter a Landsat műholdfelvételén

A kráter a Landsat műholdfelvételén

Az eddigi elméletek fehér foltjai azonban most eltűnhetnek, ha két amerikai kutatónak sikerül hitelt érdemlően bebizonyítaniuk igazukat. Jay Melosh és Gareth Collins ugyanis azt állítják, hogy a földbe becsapódó “vas lövedék” tulajdonképpen olyan törmelékrajból állt, mely korábban már levált egy még hatalmasabb meteorról.

Ráadásul az amerikai tudósok amellett érvelnek, hogy korántsem érkezett akkora sebességgel, mint azt eddig gondolták.

Collinsék szerint egy hatalmas meteor még az atmoszféra elérése előtt szátrobbanhatott, majd a földi légkörbe érve lelassultak a törmelékdarabok, hólabda szerűen ismét egymáshoz értek, és immáron 11 kilométer/órás sebességre lelassulva csapódtak be a felszínbe.

A Barringer kráter

A Barringer krátert az Amerikába érkező gyarmatosítók is felfedezték, ám alaposabb vizsgálat alá csak 1903-ban a Daniel Moreau Barringer vezette kutatócsoport vetette, akiről egyébként később nevét is kapta. Ez volt az első olyan természeti jelenség, amit meteor becsapódásának tulajdonítottak.

A területen, melyen jó 50 ezer évvel ezelőtt még füves-ligetes legelők és bokros-cserjés részek váltakoztak, 27 évet töltött el Barringer, azért, hogy kiderítse: valójában milyen meteor csapódott be évezredekkel ezelőtt a Földbe. Rejtélyes módon a kutatók ásványokból összepréselődött gyéméntokat találtak – megolvadt kőzetek helyett.

Hozzászólások

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

„Elérhető közelségbe" kerültek a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljai egy új elemzés szerint - tette közzé a hírt az MTI.

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Már az öböl története se kezdődött jól: a felfedezése 26 halálos áldozattal járt. A későbbi sorsa sem sokkal szelídebb.

Égi jelenségek 2020. december első felében

Égi jelenségek 2020. december első felében

A hónap elejét a holdfény uralja, egyre közeledik egymáshoz a Szaturnusz és a Jupiter, lesz holdsarlónk a Vénusz közelében, és érkezik az év legjobb meteorraja.

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

A The Ocean Cleanup projekt újabb fontos eredményt ért el a hulladék elleni harcban.

2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

Különleges technikával készült felvétel a hozzánk egyik legközelebbi, látványos extragalaxisról.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket