Az EU az Európa holdra invitálja Amerikát

Az Európa legalább annyira érdekes és izgalmas égitest naprendszerünkben, mint amilyen a Szaturnusz körül keringő Titán. Alighanem óceánjai és talán mikroorganizmusai is vannak a jégpáncél alatt, amely az Európa holdat borítja.

A Jupiter e kísérőjét tehát most újabb amerikai-európai közös vállalkozás célozza meg. A két űrhatalom éppen most állítja fel azt a közös bizottságot, amely annak az eszköznek a kiválasztásáról dönt majd, amellyel elérnék az Európát.

A közös csapatnak kell meghatároznia azt is, hogy milyen tevékenységeket kell majd a misszióhoz az amerikai és az európai félnek elvégeznie. A washingtoni és párizsi illetékesek mindenesetre lelkesek, az Európai Űrhivatal, az ESA tudományos igazgatója, David Southwood például úgy nyilatkozott a BBC-nek: a Huygens-Cassini misszió (a Titánt és a Szaturnuszt tanulmányozó európai és amerikai űrszondák küldetése) „szép házasság volt, most a folytatásra várunk”. Southwood szerint az Európa holdra az EU saját erőből is el tudna jutni, de az együttműködés rendkívül vonzó perspektíva lenne a tudósok számára.

Óceán a jégpáncél alatt?

Az Európát (mármint a holdat) Galilei Galileo fedezte fel (egy másik csillagásszal nagyjából egyidőben). Ez az égitest valamivel kisebb a Földet kísérő Holdnál, s egyes kutatók a felszíni jégpáncélja alatt óceánokat, az óceánokban pedig parányi élőlényeket, mikroorganizmusokat sejtenek.

Az ESA igazgatója nemrégiben tanácskozott amerikai kollégáival, és a NASA érdeklődését fejezte ki az európai tervek iránt, amelyek az Európa felderítésére vonatkoztak. A megbeszélések mindenesetre még igen kezdeti fázisban vannak, és ez nem is csoda, hiszen az űrszonda tervezett indítása 2016-ra tehető!

Az amerikaiak egyedül akarták feltérképezni az Európát

Az amerikaiak egyébként külön akartak eljutni az Európára, ám az erre vonatkozó projektjük megrekedt, miután George W. Bush, a jelenlegi amerikai elnök minden erőfeszítésével azon van, hogy újabb holdraszállást hajtsanak végre az USA űrhajósai. Persze nem az Európa hold, hanem a Föld kísérője, a hozzánk legközelebbi égitest a célpontja most a washingtoni politikának.

A NASA valószínűleg ezért fogadta kedvezően az európai kezdeményezést, hogy fogjanak össze a Jupiter-holdak felderítésére. A német űrkutatási központban máris kifejlesztés alatt áll egy szerkezet, amely az Európa fagyos jégrétegein áthatolva, felosztva a jégpáncélt, képes lenne tanulmányozni a Jupiter e holdjának mélyebb rétegeit. Egyes feltételezések szerint azonban a jégréteg akár 20-30 kilométer vastag is lehet, ennek átfúrása vagy felolvasztása pedig lehetetlen a szakértők szerint.

Európa-adatok – a Jupiter holdja – a Jupitertől való távolsága 670.900 kilométer – átmérője 3138 kilométer – Galilei és Marius fedezte fel 1610-ban – jégpáncélja akár több tíz kilométernyi vastagságú is lehet