Eltűnt a Kilimandzsáró hava

A NorthSouthEastWest (ÉszakDélKeletNyugat) elnevezésű projekt hátterében a Climate Change (Klímaváltozás) brit civilszerveződés áll. A csoport a globális felmelegedés hatásait dokumentálja világszerte. A londoni Tudományos Múzeumban kedden megnyílt kiállításuk, ahol többek között bemutatták a hó nélküli Kilimandzsárót, egy időbe esik a brit fővárosban 20 ország részvételével jelenleg is zajló klímaváltozás konferenciával, valamint a G8-ak, a világ vezető gazdasági hatalmainak hétvégi, szintén angliai találkozójával.

Ez az első alkalom, hogy a Kilimandzsáróról hó nélküli fotó készült – állítja a kiállítás prospektusában a civilszervezet. A szakértők szerint a káprázatos hósapka és a gleccserek 2020-ra teljesen eltűnhetnek, ami az Afrika legmagasabb hegye előtt elterülő füves puszta élővilágában jelentős változásokat eredményezhet.

Több mint 11 ezer éves a Kilimandzsáró hava

A szinte tökéletesen szabályos vulkáni kúp Afrika legmagasabb, és talán a legszebb hegycsúcsa. Három különálló vulkánból jött létre: közülük a Shira a legkisebb, a középső a Mawenzi, a Kibo pedig a legmagasabb (5892 méter magas). A Kibo krátere lenyűgözően nagy: több mint két kilométer átmérőjű. A vulkánok működésüket valószínűleg a pleisztocén korszakban, vagyis az utolsó jégkorszakban fejezték be, bár a kutatások szerint a Kibo néhány száz éve még ki-kitörhetett.

A Kilimandzsáró hegység Tanzánia és Kenya határán húzódik, nagyobbik része Tanzániára esik. A mérések szerint az Egyenlítő közeli hósapka területe 2000-ben az 1912-es adatoknak csak egyötöde volt. A számítások szerint az „örök hó” 2020-ra tűnhet el teljesen.

A kutatók a hó eltűnését egyrészt a globális felmelegedéssel magyarázzák, másrészt a Kilimandzsáró erdőinek kivágásával. A feltételezések szerint az erdők „megnedvesítik” az egyébként száraz felszálló légáramlatokat, és így vízutánpótlást nyújtanak az ötezer méter magasságban lévő jégrétegeknek. De a folyamat fordítva is igaz: az alacsonyabban lévő lankák a csúcs közelében lebegő felhőkből bőven jutnak nedvességhez, így a hegy flórája és faunája rendkívül változatos.

A káprázatos hegycsúcsról Ernest Hemingway 1938-ban A Kilimandzsáró hava címmel kisregényt írt. Az 1952-ben megfilmesített regény világszerte ismertté tette a hegyet, a Kilimandzsáró Nemzeti Park évente 15 ezer látogatót vonz. A hó eltűnése a tanzániai gazdaság számára komoly bevételkiesést jelentene.

A fotókiállítás május 15-ig látható Londonban. A British Council szervezésében a fotóanyagot 60 ország 100 városában is bemutatják.