Hatalmas földrengésre utaló jelek Délkelet-Ázsiában

A szeizmológusok szerint egyre növekszik a kockázata annak, hogy egy újabb pusztító földrengés következik be Szumátra szigetének nyugati partjainál, ugyanott, ahol tavaly december 26-án elképesztő méretű földmozgás történt.
A 2004 decemberi földrengés váltotta ki az emberiség történetének egyik legsúlyosabb cúnamiját, amely az Indiai-óceán térségében százezrek életét követelte. A tudósok szerint éppen a tavalyi katasztrófa miatt növekszik az esélye annak, hogy újabb tragikus kimenetelű rengés következik be a délkelet-ázsiai térségben.
Növekszik a feszültség
Banda Aceh volt az az indonéz város, amelyet a leginkább pusztított a tavalyi cúnami, vagyis a tengerrengés következtében keletkezett hullámfal. Most a szakértők becslései szerint egy 7, 5 erősségű földmozgás fenyegeti e települést, de még a Richter-skálán 8, 5-ös fokozatú katasztrófát sem zárják ki a szeizmológusok. Ha ez utóbbi következne be, akkor ismét halálos úunami indulhat útnak az Indiai-óceán térségében.
„Kétségkívül azt mutatják a számításaink, hogy növekszik a feszültség a két nagy aktív törésvonal mentén, amelyek a szumátrai régióban találhatóak” – nyilatkozta John McCloskey, a brit Ulster Egyetem szeizmológusa a nemzetközi hírügynökségeknek. Márpedig McCloskey éppen december 26-a óta figyelte meg a kockázat emelkedését. (A feszültség emelkedése és a földrengések bekövetkezése között erős összefüggés van.)
Két veszélyes törésvonal
A december 26-án felszabadult hatalmas energia fokozta a feszültséget két, a térséghez kapcsolódó törésvonal mentén, ezért ezek veszélyessége megnőtt az utóbbi időben.
Az egyik törésvonal a felszín alatt húzódik, keletre a decemberi rengéstől, és átszeli Szumátra szigetének északi csücskét. A másik vonal, a Szunda-árok pedig a víz alatt húzódik, déli irányultságú és párhuzamosan fut Szumátra partjaival. E partvidéken már végzetes cúnamik voltak 1833-ban és 1861-ben is.
„Nem farkast akarunk kiáltani” – tette mindehhez hozzá McCloskey. „Számos olyan földrengést ismerünk, amelyet ilyen feszültségnövekedés előzött meg. Ezért figyelmeztetünk a veszélyre” – jegyezte meg. Ugyanakkor a tudós hangsúlyozta, hogy egyelőre ismereteik nem elegendőek a biztos előrejelzésekhez. Így tehát nem mondhatják azt, hogy jövőre vagy bármilyen más időpontra várható az újabb földmozgás Délkelet-Ázsiában. Azt ugyanakkor leszögezték McCloskey-ék, hogy Japán délkeleti részén például 7 nagyobb földrengésből átlagosan 5 újabb földmozgást váltott ki az elmúlt 1500 évben. Törökországban pedig 1999-ben megfigyelték, hogy az izmiti 7, 4 rengést egy másik mozgás követett Duzce környékén, amely 7, 1-es erősségű volt.
Újrarajzolták a szumátrai térség geológiai térképét
McCloskey a Nature folyóiratban közölte legfrissebb tanulmányát, ezután keresték meg a hírügynökségek, s adott különböző nyilatkozatokat. A brit kutatók munkája nemcsak a jóslás volt. McCloskey-ék újrarajzolták a szumátrai térség geológiai térképét is, minthogy a decemberi földrengés megváltoztatta az ottani viszonyokat. A 9, 0-s erősségű mozgás megrepesztette a burmai mikrolemezt, méghozzá 250 ezer négyzetkilométeres nagyságú területen, vagyis Magyarországnál két és félszer nagyobb felületen.
A burmai mikrolemezt több nagyobb tektonikus lemez veszi körbe, illetve súrlódik hozzá. Ezek közé tartozik az indiai, az ausztráliai és a Szunda-lemez is. Amikor a földrengés történt, a tengerfenék 20 méterrel süllyedt le, ami hatalmas cúnamit indíott el. A katasztrófának összesen 273 ezren estek áldozatul.