Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Föld

Igazat mondott-e az Északi-sark felfedezője?

2005.03.21.Admin
National Geographic Magyarország

Egy brit sarkkutató, Tom Avery és négy társa arra vállalkozik, hogy ellenőrizze, igazat állított-e egykor az amerikai Robert E. Peary, amikor bejelentette: rekordidő, 37 nap alatt elérte az Északi-sarkot 1909-es expedíciójával.

A brit expedíció 475 mérföldet akar megtenni most, akárcsak mintegy kilencven éve Peary. A Pearyhez hasonlóan a Columbia-fokról induló mostani csoport tehát Kanada inuitok lakta territóriumát, a Nunavut tartomány egyik bázisát választotta startolási pontként. Ez a helyszín nincs messze Grönlandtól, az ahhoz közeli Ellesmere-sziget egyik legészakibb pontja.

Peary pechje: még mindig ő a leggyorsabb

Peary útja óta a leggyorsabb expedíció egy kanadai csoport nevéhez fűződik, akik 43 nap alatt érték el a Föld északi pólusát. Ők 2000-ben vállalkoztak a veszélyes útra. Averyék most Pearyhez hasonlóan inuitok által tenyésztett kutyákkal, és az „alkalomhoz illő”, fából készül szánokkal vágnak neki a jeges vidéknek.

„Meg akarják oldani minden idők legnagyobb sarkkutatási rejtélyét” – magyarázta a csoport céljáról a hírügynökségeknek Geraldine McGrory, az expedíció, vagyis a Barclays Capital Ultimate North Expedition szóvivője. Szeretnék ellenőrizni, hogy Peary valóban igazat állított-e, és minthogy Peary életében nem tudta bizonyítani minden kétséget kizáróan, hogy elérte az Északi-sarkot, ezért most ha sikerülne ennyi idő alatt megtenni az utat, az komoly bizonyítéknak számítana a brit „kalandorok” szerint. Averyék egyébként – szóvivőjük szerint – hisznek Pearynek, és megvalósíthatónak tartják a 37 napos sikeres utazást.

Avery kérészéletű rekordja

Avery volt a legfiatalabb brit felfedező, aki elérte a Déli-sarkot 2002-ben. A most is csupán 29 éves sarkkutató rekordját azonban akkor néhány hét múlva megdöntötték, mert egy 23 éves vállalkozókedvű brit fiatal leszorította őt a képzeletbeli dobogó tetejéről.

A Jeges-tengert most átvágni próbáló expedíció a Föld egyik legkíméletlenebb térségében vág neki útjának. Helyenként mínusz ötvenfokos hidegben kell majd vándorolniuk, s nagy veszélyt jelenthet számukra a fel-felszakadozó jégpáncél is, időnként akár kilométeres szélességű nyílt vízzel is szembe találhatják magukat. (Ellentétben a Déli-sarkvidékkel, az északi pólus környékén nem szárazföldön, hanem állandóan mozgó jégtáblákon kell a felfedezőknek vándorolniuk.)

Peary történetei és a National Geographic

Az 1800-as évek végén létrehozott National Geographic Társaság első elnöke, Gradiner Greene Hubbard a földrajzi társaság 1891-es gyűlésén átadta Pearynek az amerikai lobogót, és így szólt hozzá: „Fogja ezt a zászlót, és tűzze ki, amilyen messze csak tudja, odafenn északon!” – az eseményről a magyarul a Geographica kiadó gondozásában megjelent „Expedíciók könyve” című National Geographic-kötetben olvashatunk.

Peary el is vitte a zászlót olyan messzire, amennyire csak tudta. De hogy meddig is, azt máig találgatják a tudósok. A National Geographic Magazin szintén többször, például 1988 februárjában és 1990 januárjában is foglalkozott azzal, hogy valóban elérte-e Peary az Északi-sarkot. Ha a vállalkozószellemű amerikai megtette ezt, akkor 1909. április 6-án került sor a nagyjelentőségű eseményre.

Peary pályafutása

Robert Edwin Peary Pennsylvaniában, egy Cresson nevű településen született 1856. május hatodikán. Még fiatalon költözött át a Maine állambeli Portlandbe. Magániskolákban tanult, majd a Bowdoin College-ban tanult, amelyet 1877-ben végzett el. Ezután műszaki rajzoló lett az amerikai Parti és Geodéta Szolgálatnál.

Később a haditengerészethez szegődött mérnökként. Itt hadnagyi rangot ért el, majd a Nicaraguai-csatorna előmunkálataiban, tervezésében vett részt. (Érdemes tudni, hogy a Panama-csatorna megvalósítása előtt szóba került, hogy az Észak- és Dél-Amerikát összekötő „földnyelvet”, Közép-Amerikát Nicaraguában vágják át, megteremtve ezzel a gyorsabb hajózás lehetőségét az Egyesült Államok keleti és nyugati partvidéke között. Peary egyébként a nicaraguai (geológiai) szolgálat főmérnökeként tevékenykedett e megbízatása végén.

Kezdődnek az északi kalandok

Harmincéves korában, 1886-ban a trópusi területekről a boreális, vagyis a sarkvidéki zónák felé terelődött az érdeklődése. Egy dán felfedező mellé társult, s Maigaarddal együtt tett fontos felfedezéseket Grönlandon. A hatalmas északi sziget belső jégmezőit vizsgálták ekkor – az elsők között a világon. Át is vágtak Grönland egy részén, a Disko-öböl (Disco Bay) térségében. Visszatérése után a felfedező megházasodott: felesége Josephine Diebitsch lett 1888-ban. Az utóbb világhírnévre szert tévő Josephine-t még Maine-ben ismerte meg Peary.

A következő Peary-útra 1891-92-ben került sor. Észak-Grönland csúcsáig jutott ekkor, de közben, a Melville-öbölnél eltörte a lábát. Sikerült mégis visszacammognia, s így beszámolhatott arról, hogy Grönland egy sziget, amelynek szárazföldje kibukkan még a távoli északon is a jégtakaró alól. Peary ekkor dolgozott műszerei továbbfejlesztésén is, és ezek a sarkkutatásban sokáig meghatározó szerepet töltöttek be. Felfedezőútjai közül a leghíresebb az volt, amikor 1300 mérföldet, vagyis nagyjából 2000 kilométert tett meg kutyaszánon a McCormick-öböltől a sziget északkeleti csúcsáig.

A legészakibb fehér ember

1893-ban újabb expedíciót indított az amerikai felfedező. Feleségével együtt utazott Észak-Grönlandra, és 13 fokra megközelítette a sarki pólust. Sőt, a téli táborban felesége világra hozta a „Snow-babyt”, első lányukat, Marie Ahnigitót. Marie volt a legészakabbra született fehér ember ekkor!

Peary ekkor fedezte fel újra az 1818-ban Ross által említett „vashegyet”, amely három meteoritból áll, s amelyek közül a legnagyobb 90 tonnás, s alighanem a Földön ismert legnagyobb ilyen képződmény.

Újabb bajok: lefagyott lábujjak

1898-99-ben újabb út következett. Többek között az Ellesmere-földet kereste fel az amerikai kutató, aki itt nem földrajzi felfedezéseiről lett ismert, hanem arról, hogy lefagyott nyolc lábujja, amelyeket 1899. május 13-án amputálni kellett. Azért még a műtét után is (amelyet a táborban végeztek el) felfedezett egy kevésbé jelentős öblöt, a Cannon Bayt. Újabb kísérletei közül 1906-ban 280 kilométerre közelítette meg az Északi-sarkot.

Az Északi-sarkvidék meghódítása

Ezután következett a híres-nevezetes, de igen sokat vitatott 1909-es „túra”. Az expedíció az év elején indult, s alaptáborát az Ellesmere-sziget északi csücskén, a Columbia-foknál állította fel. A teherhordásra szánt embereket folyamatosan cserélgette: amíg lehetett, felhasználta a segítségüket, amikor már „hasznavehetetlenek”, fáradtak voltak, visszaküldte őket. Az utolsó segédcsapat április elsején fordult vissza.

Ekkor csak Peary és szánhajtója, Matthew Henson vágott neki az Északi-sark meghódításának – legalábbis az amerikaiak közül, mert négy eszkimó mindenesetre még velük tartott. Ebben a pillanatban még 210 kilométerre voltak a pólustól. Hogy ezután mi történt? – nos az máig vitatott. Peary naplója nem tartalmaz leírást például arról a harminc óráról, amit a sarkon töltöttek, merthogy április hatodikán elérték a pólust a felfedező szerint. A naplón kívüli jegyzet, egy utólagos „betoldás” emlékezik meg egyébként arról is, hogy egyáltalán jártak a sarkon.

Wally Herbert sarkkutató 1988-ban, a már említett, a National Geographic Magazinban megjelent cikkében kételkedik Peary hitelességében, de nem állítja, hogy nem járt a felfedező a póluson. A szintén a National Geographic Társaság által felkért Navigációs Alapítvány 1990-es újabb vizsgálata pedig azt igazolta csupán, hogy Peary eljuthatott az Északi-sark „közelébe”.

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket