Magyarország és a globális felmelegedés

A meteorológia világnapja alkalmából Bartholy Judit tanszékvezető egyetemi tanár tartott előadást az Országos Meteorológiai Szolgálat központjában. A professzor hangsúlyozta a fenntartható fejlődés fontosságát bolygónkon, és azt, hogy a változó éghajlat ellenére is meg kell őrizni vízkészleteinket, tisztább energiaforrásokat kell felhasználnunk, lehetőleg meg kell előzni a természeti katasztrófákat, és meg kell állítani a termőtalajok leromlását, degradációját a mezőgazdaságban. Mindemellett készülni kell a globális népesség további növekedésére, miközben Európában ezzel éppen ellentétes folyamat, a népesség fogyása jellemző. Az élővilág változatosságának, a biodiverzitásnak a megőrzése szintén rendkívül lényeges.

Nagyobb hőmérséklet, gyakoribb katasztrófák

A globális felmelegedés tudományos modelljei Bartholy szerint megegyeznek abban, hogy világszerte az átlaghőmérséklet további növekedése várható a közeljövőben. Mindez sajnos a legnegatívabb forgatókönyv mellett zajlik, vagyis nemcsak a forróság növekszik bolygónkon, hanem a szélsőséges időjárási helyzetek gyakorisága is, vagyis emelkedik a természeti katasztrófák előfordulásának esélye.

Világszerte a csapadék mennyiségének és az átlaghőmérsékletnek a növekedése várható inkább a globális felmelegedéstől, kivéve Európát, és főleg annak mediterrán térségeit, amelyekhez egyébként (jövőbeni időjárásunk szempontjából) Magyarország is beletartozik. Európában lesz ugyanis a legkevésbé érezhető a világmodellek szerint a globális felmelegedés, itt a várható hőmérsékletemelkedés –1 és +1 fok között ingadozik, vagyis nem feltétlenül biztos, hogy kontinensünk felmelegszik a jövőben. Bartholy utalt arra, hogy sokan ennek kapcsán a Golf-áramlás esetleg leállását sejtetik, vagyis az Európát „melegítő” tengeri áramlás elmaradása, gyengülése negatív hőmérsékleti változást okozhatna nálunk is. Ám a professzor mindezt nem kijelentő módban, hanem nagyon is feltételesen említette meg, és nem kívánt a részletekbe bocsátkozni a ténylegesen lehetséges folyamatokról.

Szétesőben a passzát szélrendszer?

Talán ehhez, az Atlanti-óceánon működő Golf-áramlás, illetve az azt hajtó passzátszelek problémaköréhez kapcsolódik az a megjegyzés, amely nem az előadáson hangzott el, hanem a tanszékvezető beszédéhez kiadott rövid ismertetőben olvasható. Egészen pontosan arról van szó, hogy a légköri cirkuláció megfigyelésekor a kutatók rájöttek arra, hogy időszakosan és esetenként a csendes-óceáni passzát szélrendszer szétesett. Mindez figyelmeztető jel Európa számára is.

A világmodellekből egyértelmű, hogy a Föld hőmérséklete legalább 1, 6-1, 8 fokkal, de a negatívabb jóslatok szerint akár 4-5 fokkal vagy annál is többel emelkedhet a jövőben – mondta Bartholy Judit. Európában nem is ez okozza a legfőbb gondot – mint említettük, itt a lehűlés sem teljesen kizárt –, hanem a csapadék elmaradása.

Szárazság és a vízkészletek hiánya Magyarországon

A növekvő szárazság a mediterrán térséget és nagyjából Magyarországot is érintheti, miközben a felmelegedés az extrém időjárási események gyakoriságának növekedésével is járhat. Ezt példázza a 2000-es tiszai, a 2002-es dunai árvíz, s arról is szó lehet, hogy a kevesebb csapadék sokkal egyenetlenebbül oszlik majd meg. Vagyis hirtelen zúdul majd ránk eső vagy havazás, aminek sokkal nagyobbak a kárai, mint az eddigi csapadékhullásnak.

Magyarország számára a szárazság növekedése különösen azért súlyos lehetőség, mert hazánk édesvízkészletei viszonylag kritikus állapotban vannak. Egyes felmérések szerint mi egyedül vagyunk Európában, ahol olyan a vízgazdálkodás e tekintetben vizsgált helyzete, mint Afrika legsúlyosabban érintett övezeteiben – hangsúlyozta Bartholy. Mindez a vízkészletek fokozottabb védelmére inti a döntéshozókat.