Újabb ázsiai földrengésektől tartanak a szakértők

Az eddigi hírek szerint nincs magyar áldozata a hétfői indonéziai földrengésnek. Mindazonáltal magyar mentőcsapat indult a délkelet-ázsiai országba, amelyet tavaly december óta immár másodszor sújtott pusztító földrengés. A 14 tagú egység a Magyar Baptista Szeretetszolgálat szervezésében kel útra, megérkezése szerda estére várható. A mentőalakulat két speciálisan kiképzett kutyát is magával visz. Hazánkon kívül számos más ország, így például Németország és az Egyesült Államok is azonnali támogatásáról biztosította az indonéz hatóságokat.

Egymásnak ellentmondó hírek, akárcsak korábban

A források ellentmondóak arról, hogy hány áldozatot követelt az újabb rengés, amely szerencsére kisebb erejű volt, mint a 2004. december 26-ai katasztrófa. Az akkori rengést amerikai kutatók 9, 3-asra, mások 9, 0-sra tették a Richter-skálán. A mostani rengés erőssége 8, 7 körüli a szakértők szerint, s a szeizmikus mozgás százhatvan kilométerre délkeletre következett be attól a ponttól, ahol tavaly decemberben volt az epicentrum.

Az áldozatok száma – mint már említettük – eltér a különböző források szerint. Az indonéz hatóságok 300 halottról beszélnek, miközben a Nemzetközi Vöröskereszt már 1000 elhunyt személyről tud. Csak Gunung Sidoli városában egyébként egy keresztény szeretetszolgálat ezrekre becsülte a mostani rengés sebesültjeinek számát, tehát a halálos áldozatokon kívül további nagy számú sérült felbukkanására lehet számítani a térségben.

A Niasszal szomszédos, Szumátrához szintén közeli Simeulue szigetén is több száz áldozatról tud az ENSZ segélyszervezete. Egy három méter magas hullám érte ezt a szigetet most, miközben már tavaly decemberben is súlyos károkat szenvedett Simeulue. A hatóságok itt is kisebb emberveszteségről beszélnek: százra teszik az elhunytak számát. A legfrissebb, a BBC-től származó adatok szerint viszont „mindössze” hárman vesztették életüket Simeuluén, s a sebesültek száma is negyvenre tehető „csak”.

A tavaly decemberi hatalmas cunami az Indiai-óceán térségében mintegy 300 ezer áldozatot követelt. Decemberben egyébként kezdetben jóval kisebb számú áldozatról tudósítottak a hírügynökségek a katasztrófa utáni első napokban.

Miért nem volt most cunami?

Német szakértők, a potsdami földkutatási intézet specialistái – akik a tavalyi nagy katasztrófa óta dolgoznak egy cunami-előrejelző rendszeren a délkelet-ázsiai térségben – arról is nyilatkoztak a Spiegel Online-nak, hogy miért nem alakult ki pusztító árhullám a mostani rengés következtében. Ennek egyik oka az, hogy a tengerfenék ezúttal nem elsősorban vertikális (felfelé és lefelé irányuló) mozgást végzett, hanem inkább horizontálisat, azaz vízszintest.

A cunami elmaradásának további oka az, hogy a mostani rengés kisebb erejű volt a tavalyinál, továbbá az is valószínű, hogy a legfrissebb földmozgásnak mélyebben a földkéreg alatt volt az epicentruma, mint a decemberi katasztrófának. A BBC szerint egyébként is most az óceán fenekének egy jóval kisebb része „moccant meg”, mint a decemberi eset idején.

Pusztítás és mentés

Közben az indonéz lakosság ismét szörnyű szenvedéseket kénytelen elviselni. Több régióban a házak mindegyike összeomlott, s az ezer halottról szóló jelentések esetében is lehet, hogy később felfelé módosítják a tragédia áldozatainak számát, akárcsak tavaly decemberben.

Nias szigetén a lakóházak 70 százaléka semmisült meg a rengés miatt, s a szigeten a földrengés napján sehol sem volt áram. Az egyik legsúlyosabban érintett régió Gunung Sidoli város környéke volt. A mentők igen nehezen haladnak a munkával, miután csak üggyel-bajjal tudnak a túlélők után kutatni. Gunung Sidoli főutcáján például az összes ház összedőlt.

A mentést tovább nehezíti, hogy a sziget egyetlen repülőtere használhatatlanná vált, így most csupán helikopterekkel tudják a legszükségesebb és legsürgősebb szállításokat végrehajtani. Egy focipályát máris átalakítottak menekülttáborrá, ahol a hajléktalanná vált embereket helyezték el átmenetileg. (Az ENSZ segítsége révén ideérkező helikopterek itt egyébként le tudnak szállni.)

Jön a harmadik nagy ázsiai földrengés?

A kutatók pedig újabb veszélyes földrengések lehetőségére hívják fel a figyelmet. A szeizmológusok szerint a mostani tektonikus mozgások azért következhettek be, mert a tavaly december 26-ai rengés nagy feszültségeket keltett a délkelet-ázsiai térségben.

Minthogy a mostani, második földmozgás újabb feszültségeket generálhatott, a tudósok egy harmadik, szintén nagy lökéstől tartanak a térségben. A harmadik potenciális katasztrófa időpontja akár három hónapon belüli is lehet a Spiegel Online szerint.

Felgyorsítják a cunami-előrejelző rendszerek kiépítését

A mostani, második nagy rengés után Thaiföld bejelentette, hogy felgyorsítja annak a rendszernek a kiépítését, amely a tengerrengések következtében fellépő árhullámok előrejelzésére lesz képes. Thaiföld saját szisztéma kidolgozására törekszik, és április végéig szeretné befejezni a munkálatokat.

Ugyanakkor az Indiai-óceán térségében zajló nemzetközi erőfeszítések nem gyorsultak fel jelentősebben. A német és az indonéz kormány megállapodása alapján ugyan már korábban kihelyezték néhány mérőbóját az indonéz partoknál, de a potsdami földkutatók által koordinált projekt nagyobbik része még hátravan.