Bemutatták a Föld legidősebb kőzetdarabját
A hétvégén egy napra a nyilvánosság elé tárták a bolygónk legidősebb darabkájának vélt, 4, 4 milliárd éves parányi zirkon kristályt.
Az alig két emberi hajszál széles, 4, 4 milliárd éves zirkon kristályra 2001-ben Délnyugat- Ausztráliában bukkantak rá a geológusok. A kormeghatározási vizsgálatok szerint legalább 100 millió évvel idősebb volt, mint bármely más korábbi kőzetminta Földünkön.
A szemcsényi kristály a geológusokat arra késztette, hogy a bolygónk kialakulásával kapcsolatos elméleteiket újragondolják. A hagyományos elméletek szerint a 4, 5-4, 6 milliárd éve keletkezett bolygónk felszínét körülbelül négymilliárd éve még olvadt magmaóceán borította.
A szilíciumból, oxigénből és zirkóniumból álló kristály kialakulásához azonban nedvesebb, alacsonyabb hőmérsékletű környezetre van szükség, ami azt sugallja, hogy bolygónk az eddig feltételezettnél gyorsabb ütemben hűlt. A geológusok azért gondolkodtak az ausztráliai zirkon kristály felfedezése előtt a Föld lassabb lehűlésében, mert a víz jelenlétét bizonyító legkorábbi kőzetek 3, 8 milliárd évesek.
A különleges kristályt szombaton első alkalommal, az amerikai Wisconsin-Madison Egyetemen mutatták be a nagyközönségnek.
Az érdeklődők mikroszkóp segítséggel tanulmányozhatták a parányi szélességű kristályt.
Az egyedülálló bemutatót a szervezők jazzkoncerttel kötötték össze, a New Yorki Jazz Passengers stílusosan ütőhangszerként csak kődarabokat használt.
A kőzetminta a jövőben az Ausztrál Természettudományi Múzeum gyűjteményének része lesz.
Ez az első közeli kép egy másik galaxis csillagáról
Az épp haldokló vörös óriáscsillag a Nagy Magellán-felhőben található, tőlünk mintegy 160 ezer fényév távolságra.
November asztrofotója: Tejút és a Három Nővér
A Dolomitok szimbolikus sziklaformációja felett megjelenő csillagok és üstökös látványa: megfizethetetlen.
Új elmélet született a Mars holdjainak keletkezéséről
A Mars két szokatlanul apró holdja létrejöttéről számos elképzelés volt már eddig is, most szuperszámítógép segítségével dolgoztak ki egy új elméletet.
Bepillanthatunk a Hold túloldalának vulkanizmusába
A kínai Csang’o-6 szonda kőzetmintái arról árulkodnak, hogy 4,2 és 2,8 milliárd éve is aktív vulkanizmus zajlott a Hold túlsó oldalán.
Égi jelenségek 2024. december első felében
Újholddal majd alkonyi sarlóval kezdődik, teliholddal végződik az időszak, itt az év legjobb meteorraja is, de erős holdfényben, intim közelségbe kerül a Hold és a Fiastyúk, közelednek a leghosszabb éjszakák.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
