András, Andor, Andrea2020. november 30., hétfő
Föld

Marsra szállást tervez az Európai Űrhivatal

2005.04.11.Admin
National Geographic Magyarország

Európa, pontosabban az Európai Űrhivatal (ESA) bejelentette, hogy szándékában áll egy újabb expedíciót indítani a Marsra, amelynek célja az élet kutatása és a szeizmikus mozgások felderítése a vörös bolygón.

A robotok által végrehajtandó küldetés az egykor élt vagy esetleg jelenleg is élő organizmusokat kellene, hogy felderítse a planétán, illetve a marsi földrengésekre keresne bizonyítékokat. Az újabb Mars-expedíciót 2011 júniusában indítanák, s a robottal felszerelt űrszonda 2013 júniusában érkezhetne a vörös bolygóra. Az 500 millió euróba kerülő mobil laboratórium a levegőt is „szaglászná” – a BBC szerint –, hogy az élet nyomai, jelei után kutasson.

Nem mindig sikerül…

Ugyanakkor a megfigyelők arra is emlékeztetnek, hogy az ESA utolsó landolási kísérlete, a Beagle 2 elnevezésű szerkezet Marsra szállása nem sikerült 2003-ban, az űreszköz pedig gyakorlatilag nyomtalanul eltűnt.

Az ESA a hét végén a legkiválóbb tudósait és magas rangú hivatalnokait hívta össze, hogy megvitassák a Marsra szállás legoptimálisabb lehetőségeit. A találkozó, illetve a munkamegbeszélés után a sajtóval is közölték a tanácskozás megállapításait, eredményeit Londonban. A mostani bejelentés persze még csak előzetesnek tekinthető, hiszen a misszió terveit még gondosan ki kell munkálni, és azt jóvá kell hagyniuk az ESA tagországainak. A szakminiszterek várhatóan az űrhivatal tanácsának decemberi ülésén nyilatkoznak elképzeléseikről.

Előzetes tervek

Az előzetes hírek szerint mindenesetre a 2011-es missziót Francia Guyanából, a dél-amerikai Kourou-ból indítanák, egy orosz építésű Szojuz-Fregat hordozórakétára alapozva. Minthogy a bolygók mozgása miatt a Mars viszonylag távol lesz ekkor a Földtől, hosszú útra kell felkészülniük a tudósoknak. A landolás időpontja viszont azért esik majd júniusra, hogy lehetőleg elkerüljék a pusztító marsi porviharok szezonját. A projekt során elképzelhető, hogy az USA-t is felkérik arra, hogy továbbítson adatokat Európának az orbitális pályán mozgó, Mars körül keringő reléin keresztül. A Marsra leszálló egység valószínűleg air-bageket, vagyis légzsákokat, továbbá ejtőernyőket, valamint kisebb fékezőrakétákat használna a landoláshoz. Ezzel is garantálnák a “puha” becsapódást, nehogy újra pórul járjon az európai űrmisszió.

A Mars-missziót az ESA Aurora-programjának a keretei között szeretnék végrehajtani – magyarázta az egyik brit szakértő, Dr. Mark Sims, a Leicester University kutatója. Egyelőre ezen belül több lehetőséget is tanulmányoznak a tudósok és a mérnökök.

Az egyik lehetőség az úgynevezett ExoMars-projekt, amely egy nagyobb rovert (mozgó, kerekeken guruló kutatórobotot) repítene a vörös bolygóra. Ezt egy orbitális pályán keringő relé kísérné, amely a rover adatait továbbítaná a Földre. Ennek ez a megoldásnak egy módosított változata szerint a már most is a Mars körül keringő szondák segítenének a rovert a földi irányítóközponttal való kommunikációban.

Egy sikertelen ötlet továbbfejlesztése

Aztán ott van az úgynevezett BeagleNet, amely a kudarcba fulladt Beagle 2-projekt folytatása lenne. Ez kisebb rovert, illetve rovereket tartalmazna. Jóllehet az űreszközök végső kidolgozása még hátravan, a kutatók biztosak néhány olyan jellemzőben, amelyeknek feltétlenül be kell épülniük a szerkezetekbe. Így például majdnem biztos, hogy lesz fúrófeje a rovernek, rovereknek. Ilyen eszköz volt a Beagle 2-n is – erre azért van szükség, hogy átfúrják a Mars oxidálódott felszínét, és víz után kutassanak a talaj mélyebb rétegeiben. Ezek a fúrások a Mars geokémiai vizsgálatát is segíthetik. Ugyancsak fontosak az életkutató berendezések, amelyek a talajban, a sziklákban és a Marson előforduló gázokban keresnének biológiai aktivitást. Végül a harmadik fontos műszer, amelyet mindenféleképpen magával vinne az újabb expedíció, a „marsrengések”, vagyis a marsi földrengések tanulmányozásához, illetve más geológiai jelenségek vizsgálatához szükséges szeizmométer lenne.

Egyelőre a landolási helyszíneket nem határozták meg, de nagyon valószínű, hogy olyan pontokat választanak, ki, ahol a Mars Express európai űrszonda – amely a Mars körül kering adatai szerint különösen gazdagok metánban, legalábbis az atmoszférában metán-sűrűsödési helynek számítanak.

Cél a marsi egyenlítő?

Az egyik ilyen pont a Mars egyenlítőjéhez közeli régióban, az Elysiumban található. Itt talán egy hatalmas, befagyott tenger húzódik, ám a bolygó felszíne alatt. Ez a hely az élet utáni kutatás egyik legkiválóbb célpontja lehet a szakértők szerint. A metán egyébként „jó jelnek” számíthat az élet szempontjából, mert bizonyos mikroorganizmusok ilyen gázt termelnek, ám azért a specialisták nem mehetnek biztosra: metán keletkezhet például vulkánkitörések nyomán is.

Az Aurora-program nemcsak „roveres” pásztázást irányozás elő a Marson. Az ambiciózusabb tervek szerint egy mintagyűjtő út is lehetséges, ám egy olyan űrszonda küldése, amely landolni és visszatérni is képes, eurómilliárdokba kerülne. Éppen ezért az efféle terveket még szélesebbkörű együttműködés keretében képzelik a tudósok, így amerikai-európai kooperáció lenne valószínűleg szükséges ehhez. Egy ilyen út eredményeként azonban marsi kőzetek kerülhetnének vissza a Földre, és itt laboratóriumokban vizsgálhatnák a mintákat.

Hozzászólások

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

A The Ocean Cleanup projekt újabb fontos eredményt ért el a hulladék elleni harcban.

2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

Különleges technikával készült felvétel a hozzánk egyik legközelebbi, látványos extragalaxisról.

Meghatározták az Európából száműzendő inváziós fajok listáját

Meghatározták az Európából száműzendő inváziós fajok listáját

Egyes veszélyt jelentő fajok még nem érkeztek meg a kontinensre, de a jövőben várhatóak - tette közzé a hírt az MTI.

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket