Új űrközpontot épít Kína

A 0, 8 négyzetkilométeralapterületű bázis egy helyre összpontosítja a Sanghaji Űrrepülési Akadémia kutatási, gyártási és logisztikai tevékenységeit – amelyek eddig inkább szétszórtan működtek –, és az illetékesek azt remélik az új központtól, hogy ezáltal az akadémia tovább is bővül.

Az akadémia gyártotta a kommunikációs berendezéseket és a rakéta-üzemanyagrendszereket Kína első embert is szállítani képes űrhajójához, a Shenzhou 5-höz, amely 2003 októberében Yang Liwei asztronautával egy napig keringett a Föld körül.

Így Kína lett a harmadik ország, a Szovjetunió (Oroszország) és az USA után, amelyik képes volt embert juttatni a világűrbe. Ezzel új lendületet kapott a több évtizede zajló kínai űrprogram, amely erősen kötődik az ország katonai vezetéséhez. Ez a vezetés egyébként nagyon ügyel a presztízsszempontokra is – teszik hozzá megfigyelők.

Sokáig titok volt minden, ami az űrkutatáshoz kapcsolódott

Kína sokáig államtitokként kezelte űrkutatási tevékenységét, de nemrégiben további emberi űrrepülések terveit jelentette be a pekingi kormányzat. Szintén szerepel az elképzelések között egy Hold körül keringő műhold fellövése 2006-ban és egy emberi személyzet nélküli holdjáró kifejlesztése 2010-re.

A sanghaji akadémia gyártja a Long March 2D rakéta egyes részegységeit, többek között az üzemanyag modult is. Az áramtermelő egységet és a kommunikációs berendezéseket szintén itt készítik a következő kínai űrhajó, a Shenzhou 6 számára. Ezt a repülést idén őszre időzítik, és ennek során két embert juttatnának a világűrbe, akik hét napig tartózkodnának a kozmoszban.

Az új űrközpont első részlegei 2007-ben nyílnak meg, a bázis befejezését 2010-re tervezik. Várhatóan múzeumot is berendeznek az itt készített és fejlesztett űreszközökből: rakétákból, műholdakból és más berendezésekből.