Megdőlt a mélységi világrekord egy grúz barlangban
Egy ukrán barlangászcsoport - átlépve a bűvös 2000 méteres határt - megdöntötte a mélységi világrekordot. A kilencfős csapat egészen pontosan 2080 métert haladt a „Föld gyomra” felé.
Az ukránok a világ jelenleg ismert legmélyebb barlangjába, a Krubera nevű képződménybe „merültek alá”. A csoport négy év óta kísérletezik azzal, hogy sikerüljön a kétezer méteres „álommélységet” meghódítaniuk, vagyis hogy ennél közelebb jussanak a Föld középpontjához.
Korábbi kutatók nyomában
A barlangászok felhasználták azon korábbi kutatócsoportok tapasztalatait, amelyek már áttörtek az alászállást nehezítő akadályokat a barlangban. A Krubera egyébként Abháziában található, azon a szakadár grúziai autonóm területen, amely gyakorlatilag orosz ellenőrzés alatt áll, legalábbis orosz támogatást élvez Tbiliszivel szemben.
„Tulajdonképpen nem tudjuk, hogy elértük-e a lehetséges legnagyobb mélységet, vagy még lehet továbbfolytatni” – nyilatkozta Alekszandr Klimcsuk, az expedíció szervezője, veterán barlangász, aki azért reméli, hogy még ennél is „lejjebb merülhetnek” a jövőben. Klimcsuk ahhoz hasonlította vállalkozásukat, mintha egy fejetetejére állított Mount Everestet kellene megmászniuk. Persze van egy lényeges különbség: a barlangászok nem tudják, hogy van-e még folytatása annak, ahol éppen járnak…
Mélységi kemping
Az Ukrán Barlangkutató Társaság mostani csúcsdöntési kísérletét az amerikai National Geographic Society támogatta. 2004 augusztusától szeptemberig hét ország 56 barlangásza (45 férfi és 11 nő) derítette fel a Kruberát, amely a Kaukázus nyugati vonulatában, az Arabika-hegy mélyén található.
Körülbelül öttonnányi felszerelést vittek magukkal a kutatók, akiknek a hihetetlen meredek sziklafalakkal és a jéghideg víz zuhatagjaival kellett megküzdeniük többek között. Bizonyos helyeken a kőfalat is fel kellett robbantaniuk, mert túl szűk volt az átjáró, vagy éppen eltorlaszolták azt a „szikladugaszok”.
A barlangászok 700 méternél, 1215 méternél, 1410 méternél és 1640 méternél táborokat létesítettek, ahol főzni tudtak, hatfős sátrakban aludtak, és körülbelül 20 órát dolgoztak „műszakonként”. A barlangászok három kilométer hosszú kötéllel, illetve az ahhoz kapcsolt telefondróttal tartották a kapcsolatot a felszíni bázistáborral.
Az augusztusi-szeptemberi expedíció azonban túl sok akadállyal találkozott. A harmadik héten végképp elakadtak, egy vizes üreg teljesen eltorlaszolta előlük az utat. Később azonban rájöttek, hogy egy száz méter hosszú szűk átjárón elkerülhető a veszélyes „barlangi óriástócsa”.
„Verembe estek”
Az augusztus-szeptemberi expedíció „kikövezte az utat” a következő misszió számára. Októberben kilenc barlangász tért vissza a helyszínre. Megvizsgálták a barlang legmélyebb részét, és újabb lefelé vezető átjárókat találtak. 2004 október 19-én aztán a csapat vezetője, Jurij Kaszjan leereszkedett egy függőleges nyílásba, és mélységmérője ekkor azt mutatta, hogy sikerült a 2000 méteren is túljutnia.
További lyukakat, természetes járatokat találtak ezután a kutatók egy homokos kamrában, amely 2080 méteres mélységbe vezetett. Ez a legmélyebb pont, amelyet valaha barlangászok elértek. (Dél-afrikai bányászok ettől függetlenül rendszeresen járnak 3400 méteres mélységben, de ők mesterséges bányaaknákban érik el ezt a mélységet.) Az ukrán barlangászok újabb expedíciókat is terveznek a Kruberába, hátha sikerül még mélyebbre hatolniuk.
|