Bonyolult szerves anyagokat találtak a Titánon

A Cassini 638 mérföldre, vagyis mintegy ezer kilométerre közelítette meg a Titán befagyott felszínét április 16-án, és ekkor fedezte fel a szonda az atmoszférában lévő szénhidrogéneket. (A következő ilyen Titán közeli repülésre augusztusban kerül sor előreláthatólag.)

Modellezés a Naprendszerben

A Titán légköre főleg nitrogénből és metánból (a legegyszerűbb szénhidrogénből) áll, ugyanakkor a tudósok meglepődtek a Cassini legutóbbi Titán közeli repülése után: a komplex szerves anyagok létezését ugyanis inkább a felszínen, vagy annak közelében sejtették. Ezt a sejtést arra alapozták, hogy a Titánon uralkodó rendkívüli hidegek miatt a nehezebb szerves anyagok az alacsonyabb rétegekben kondenzálódnak, sűrűsödnek.

A tudósok szerint a Titán mai állapota hasonlít a Föld ősi viszonyaihoz, ahhoz, amikor az élet megjelent a bolygónkon. Ezért kiváló alkalom a mostani misszió arra, hogy bizonyos feltételezéseket igazoljanak vagy cáfoljanak – már ami a földi élet kialakulását illeti. Sőt, mint azt Dr. Hunter Waite, a University of Michigan professzora elmondta, az egész Naprendszerben előforduló szerves anyagok keletkezését tanulmányozhatják most a Titán légkörében.

A Cassini spektrométere egyébként nemcsak szénhidrogéneket, azaz szénből és hidrogénből álló vegyületeket, hanem nitrogénvegyületeket is találtak a Titán légkörében.

Oxigénmentes környezet

A szénhidrogének között találtak hét szénatomból álló molekulákra is rábukkantak, de akadtak nitrilek is, vagyis olyan szénhidrogének, amelyekbe nitrogén molekulák is beépültek. Az efféle bonyolultabb molekulák kialakulását a napfény energiája vagy a Szaturnusz mágneses mezeje által felgyorsított, nagyenergiájú részecskék indukálhatják, generálhatják.

A Titán légkörét azért érdemes a tudósoknak tovább vizsgálniuk, mert ebben az atmoszférában nem fordul elő oxigén, tehát a szénhidrogének kialakulását ilyen körülmények között elemezhetik. Az oxigénmentes környezet egyébként hasonlít a Föld ősi állapotára, mikor is a feltételezések szerint kezdetben inkább csak szénhidrogének alakultak ki bolygónkon is.

A Cassini missziója 3, 3 milliárd dollárba került. A szonda a NASA, az Európai Űrhivatal (ESA) és az olasz úrkutatási szervezet együttműködésével, a Huygens nevű európai gyártmányú leszállóegységgel felszerelve érkezett a Titán közelébe hétéves repülés után. A Huygenst tavaly december 24-én bocsátotta a Titán felszínére a Cassini.