Újra megvizsgálták az ’Elveszett Várost’
Egy amerikai kutatócsoport három évvel ezelőtt felfedezett az Atlanti-óceánban mélyén egy különleges tengeralatti hegyet. A képződményen, amelyet az eltűnt mitikus földrész után Atlantisznak neveztek el, 60 méter magasságot is elérő fehér kémények erdejét találták.
Ez az „Elveszett Város” szerepel James Cameron új, dokumentumfilmjében, A mélység idegenjeiben (Aliens of The Deep), amelyet nemrég mutattak be az Egyesült Államokban. A kutatócsoport most visszatért, hogy megvizsgálja a víz alatti világot. Tapasztalataikról a Science című nemzetközi tudományos folyóiratban számolt be.
Az Elveszett Város 750-900 méter mélyen fekszik az óceánban. Ezen a részen a meder aljának uralkodó ásványa a zöld színű peridotit, amely zömmel nem a földkéregben, hanem mélyebben, a köpenyben fordul elő. A kéményekből feltörő fehér színű párolgás a peridotit és a sós víz közötti kémiai reakció eredménye. Ez a 40-90 fokos folyadék megszilárdulva alkotja a kémények karbonátját. A kutatók szerint a hidrotermikus tevékenység legalább 30 ezer év óta folyik, és folytatódni is fog még több tízezer évig.
Az Elveszett Város központjából kiemelkedik egy különlegesen magas monolit, amelyet a tenger uráról, Poszeidónról neveztek el. A belőle feltörő folyadékot elemezve kiderült, hogy erősen lúgos; nincs benne széndioxid, amely az élő szervezetek számára a fő energiaforrás, hanem a metán és a hidrogén dominálja. A kürtő járataiban és körülötte mégis hihetetlen mennyiségű biomasszát, mikroorganizmusokat, kis rákokat találtak, amelyek e szokatlan környezethez alkalmazkodtak.
Mivel az óceán mélyén máshol is előfordulnak peridotit jellemezte zónák, a kutatók úgy vélik, számos hasonló „Elveszett Város” létezhet még.
Az Atlanti-óceánban korábban már fekete kémények alkotta területeket is találtak, mintegy 15 ezer méterre az „Atlantisztól”. Ezekből a kéményekből 200-400 fokos savas gőz tör elő a Föld izzó magmájából. Környékén az uralkodó kőzet a bazalt.