Egyre fényesebb lesz a Föld

A National Geographic Online-on már többször beszámoltunk arról a jelenségről, amellyel más évtizedek óta foglalkoznak a kutatók, de amelyről a globális felmelegedés mellett sokkal kevesebb szó esik. Az úgynevezett globális elhomályosodásról, a „global dimming”-ről van szó, amelyet sokan elsötétedésként fordítanak magyarra. A „dimming” voltaképpen azt jelenti, hogy kevesebb napfény, azaz kevesebb energia jut el a Föld felszínére, a megnövekedett felhőzet miatt.

Bonyolult jelenség

Ez a jelenség rendkívüli módon bonyolult, sokszorosan visszacsatolt folyamatok eredménye, de a kutatók korábbi véleménye szerint leginkább a globális felmelegedés kísérőjelensége lehet, amelyet többek között a légszennyezés és a klímaváltozás erősíthetett fel. A felhőzet, a borús idő kialakulását ugyanis nagyban befolyásolhatja az ipar által kibocsátott por és vegyianyagok koncentrációja, továbbá a közlekedés következtében a levegőbe került gázok és más eredetű szennyezőanyagok összetétele, mennyisége.

Vagyis a globális felmelegedést és az elhomályosodást ugyanazok a tényezők váltják ki, viszont ellentétesen hatnak egymásra – ezt a legújabb tanulmányok is megállapítják. Míg ugyanis a globális felmelegedés értelemszerűen magasabb hőmérsékletet, szárazságot okoz, addig az elsötétedés a csapadékmennyiség fokozódását, és végeredményben a hőmérséklet csökkenését is maga után vonhatná. A két folyamat közül persze a felmelegedés az erőteljesebb, ám a Science folyóiratban megjelent legújabb tanulmányok szerint a korábbi modellek éppen azért nem voltak elég precízek, mert a „global dimming” folyamatait figyelmen kívül hagyták.

1960 és 1990 között volt sötétebb

Így például most kiderült, hogy miután 1960 és 1990 között évtizedenként két-három százalékkal kevesebb napenergia (azaz fény) jutott el a Föld felszínére, addig 1990-től megfordult a globális elhomályosodás trendje, és ismét „fényesebb” lett a Föld. Valószínűleg a „dimming” mérséklő hatásának elmaradása, visszaesése vezetett tehát a kilencvenes évek végén és az utóbbi esztendőkben a rendkívüli meleghez, amely számos korábbi rekordot megdöntött. (Viszont éppen az elsötétedés miatt nem volt talán olyannyira drasztikus korábban a globális felmelegedés.)

A „global dimming” gyengülése tehát a globális felmelegedés fokozódásához vezetett. Ezt erősíti meg legalábbis az a három tanulmány, amely most jelent meg a Science magazinban. Az egyik szerző, a svájci szövetségi műszaki intézet kutatója, Dr. Martin Wild klimatológus szerint már nem is beszélhetünk globális elhomályosodásról, legfeljebb „fényesedésről”.

Indiában tovább sötétedik az égbolt

Wild szerint még olyan helyeken is megállt a homályosodás trendje, mint Hongkong, ahol az elmúlt évtizedekben több mint egyharmadával csökkent a napsütés. Ugyanakkor vannak kivételek: Indiában még tovább sötétedik az ég, növekszik a felhőzet (átlagosan).

Ugyanakkor a globális elhomályosodás megszűnése komplex folyamatokat indíthat be egy másik Science-tanulmány szerzője szerint. Dr. Rachel T. Pinker meteorológia professzor – aki a University of Maryland munkatársa – úgy véli, a több napfény növeli a párolgást, és így több felhő kialakulását segítheti elő. Márpedig a felhőzet megakadályozza a fény eljutását a földfelszínre, és így korlátozza a globális felmelegedést.

Wild és kollégái olyan adatokat elemeztek, amelyeket 2001 óta gyűjtöttek a szárazföldön elhelyezett szenzorok. Ugyanakkor a kritikusok felhívják a figyelmet arra, hogy ezek az érzékelők nem egyenletesen oszlanak meg bolygónkon: a vízfelszínt nem vizsgálják, pedig ez teszi ki a Föld felszínének 70 százalékát, de még a kontinenseken sem tökéletes az eloszlásuk, hiszen a legtöbb szenzor Európában található. (Sokkal kevesebb jutott viszont Afrikába és Dél-Amerikába.)

A NASA is egyetért

Pinkerék viszont 1983 és 2001 közötti műholdas adatokat elemeztek, majd komputeres modellekbe táplálták be azokat, s nagyjából Wildék eredményeihez hasonló következtetésre jutottak, vagyis szintén a Föld fényesebbé válását állapították meg.

Szintén a global dimming csökkenésére utal a harmadik Science-tanulmány, amely Dr. Bruce A. Wielicki nevéhez fűződik. Ő a NASA egyik szakosított intézményében, a virginiai Langley Research Centerben az Aqua műhold méréseire alapozva megállapította, hogy 2000 óta kissé csökkent a Föld által visszavert fény, vagyis ez egybeesik azzal, hogy csökkent a felhőzet átlagos szintje bolygónkon. (A felhőzet járul hozzá részben ahhoz, hogy bolygónk a beeső fény 30 százalékát visszaveri az űrbe.) Wielicki eredményei tehát közvetve szintén a Föld „fényesedésére” utalnak.