Dömötör, Armand, Örs2021. október 26., kedd
Föld

Megoldódott a Pioneer űrszondák letérésének rejtélye?

2005.05.11.Admin
National Geographic Magyarország

A Naprendszer széléhez közeledő, több mint harminc évvel ezelőtt felbocsátott Pioneer-10 és 11, miután elhagyták a Plútót, rejtélyes módon letértek röppályájukról. A csillagászok eddig tanácstalanul álltak a jelenség előtt. Egy új elmélet szerint távoli aszteroidák felelősek a letérésért.

A két űrhajó azután kezdett letérni pályájáról, miután elhaladtak a Naprendszer legkülső bolygója, a Plútó mellett. Az eltérés nem nagy, de érzékelhető, és mindenképpen nagyobb a Napnak a szondára kifejtett gravitációs erejénél. Mintha a föld felszíni gravitáció tízmilliárdod részének megfelelő erő rángatná az űrszondákat a Nap irányába.

A Pioneer-ek viselkedése megosztotta a csillagászokat. Volt, aki úgy vélte, hogy rés keletkezhetett az űrhajókon, és üzemanyag-szivárgás miatt lassulnak. Mások szerint azonban nem valószínű, hogy a két űrhajón egyszerre keletkezik rés. Van aki, akár azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy Newton tévedett, és a nagyon nagy távolságokra nem igaz elmélete, mely szerint a gravitációs erő a távolsággal gyengül. Megint mások a rejtélyes fekete anyaggal hozták összefüggésbe a jelenséget. A kutatók eddig egy dologban értettek egyet: a rejtélyre megalapozott választ csak egy új, több száz millió dolláros, a Pioneer-ek útját követő, modern mérőműszerekkel felszerelt szonda adhat választ.

A találgatások helyett az amerikai George Mason Egyetem (Fairfax, Virginia) csillagászai egy jóval olcsóbb kutatásba kezdtek. Gary Page és kollégái 15 olyan aszteroidát azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók a rejtélyes erővel. Az aszteroidák keringési pályája mind mélyen benyúlik a Külső Naprendszerbe. Ez azért lényeges, mert a letérés a Nap – Szaturnusz távolság duplája után jelentkezett először.

A jelöltek közül a kutatók a 1995SN55 elnevezésű aszteroida tűnik a legígéretesebbnek. Ez a 370 kilométer széles kisbolygó az elmúlt 54 évben a kérdéses zónában tartózkodott, és ráadásul nem is olyan pályán tartózkodik, mint ahogy a számítások szerint lennie kellene.

A Jupitert és a Szaturnuszt kutatták

A Pioneer az Egyesült Államok által kifejlesztett bolygóközi szondák sorozata volt, melyeknek felbocsátása 1958 és 1973 közé esett. Mind a bolygóközi térség, mind a bolygók kutatásában jelentős eredményeket értek el.

A Pioneer űrszondák négy alsorozatra bonthatók, ezek közül az utolsó, a Pioneer-10 és a Pioneer-11 fellövése számított talán a legjelentősebbnek, hiszen ezek egyike a Jupitert, a másik pedig a Szaturnuszt vizsgálta meg közelről, elsőként az űrkutatás történetében.

A Pioneer-10 1972. március 2-án, a Pioneer-11 több mint egy évvel később 1973. április 6-án startolt. A rajtuk elhelyezett tudományos műszerek a bolygóközi és Jupiter körüli mágneses térnek, a napszélnek, a kozmikus sugárzásnak, a Jupiter és holdjai légkörének, valamint a kisbolygó-övezet meteorjainak vizsgálatára szolgáltak.

A Pioneer-10 a kisbolygó-övezet határát 1973 júniusában lépte át, és december 4-én közelítette meg a Jupitert a legjobban. (A legkisebb távolság a szonda és a Naprendszer legnagyobb bolygója között 130 ezer kilométer volt.) Két nap alatt 30 felvételt készített és továbbított a Földre, majd folytatta hosszú útját. A szonda felületére egy plakettet erősítettek, mely az emberiség szimbolikus névjegyéül szolgál, ha a Naprendszert elhagyó szondára egy idegen civilizáció találna – írja a Debreceni Egyetem Fizikai Tanszékének honlapja.

A Pioneer-11 1974. november 26-án átlépte a Jupiter mágneses terét, és a bolygó megközelítése alatt 25 felvételt készített. A szonda ezután a Szaturnusz felé vette az irányt, amit 1979. szeptember elsején ért el. Számos mérést és felvételt készített a bolygóról, és felfedezte, hogy annak ‘A’ gyűrűjén belül van egy keskenyebb gyűrű is, valamint legkívül egy „kisbolygó-övre” bukkant. A Pioneer-11 volt tehát az első űrszonda, amely a Szaturnuszt közelről vizsgálta.

Az első hintamanőverek

A Pioneer-10 és a Pioneer-11 volt az első két űrszonda, amely az úgynevezett gravitációs hintamanővert alkalmazta. A hintamanőver lényege az, hogy amikor az űrhajó olyan bolygóval találkozik közelről, mint a Jupiter, akkor a bolygó gravitációs terét energiájának növelésére vagy csökkentésére használhatja fel, s ekképpen fokozva vagy mérsékelve a Napra vonatkoztatott sebességét, útirányát is megváltoztathatja.

Ha a Jupiter utoléri a közelébe került űrszondát, akkor hatalmas gravitációs vonzásával magával ragadja és korábbi sebességét jóval meghaladó sebességre gyorsíthatja. Az ilyen találkozás a Napra vonatkozó szökési sebességet is meghaladó sebességre gyorsíthatja a szondát. Ez első ízben a Pioneer-10-zel történt meg, amely 1973-ban közelítette meg a Jupitert, majd úton a csillagközi tér felé 1983-ban jutott a Plútó pályáján túlra.

Hozzászólások

Aranyló ősz az orosz távol-keleten

Aranyló ősz az orosz távol-keleten

A Primorszkij Kraj, vagyis a Tengermelléki határterület az orosz távol-kelet természeti kincse tengeren és szárazföldön egyaránt.

Változást akarunk anélkül, hogy változnunk kellene

Változást akarunk anélkül, hogy változnunk kellene

Egy új felmérés szerint az európaiak sürgős cselevést követelnek a klímaváltozás kapcsán, ám az ehhez szükséges életmód-változtatáshoz már nem fűlik a foguk.

Egyre gyorsabban melegszik Afrika

Egyre gyorsabban melegszik Afrika

20 éven belül eltűnhetnek az utolsó afrikai gleccserek is, és a szélsőséges időjárás miatt sok millió ember helyzete válik kritikussá.

Előfordulhat, hogy egyszer csak kiszárad a Velencei-tó?

Előfordulhat, hogy egyszer csak kiszárad a Velencei-tó?

Előfordulhat-e hogy a Velencei-tó egy idő után kiszárad? Ez a Balatonnal is megtörténhet? Erre a kérdésre kerestük a választ Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársának segítségével.

Sikeresnek nyilvánította a tesztjeit az Ocean Cleanup

Sikeresnek nyilvánította a tesztjeit az Ocean Cleanup

Az Ocean Cleanup szervezet sikeres tesztelései 2021. október 20-án fejeződtek be, de a helyzet részletei közel sem tűnnek minden szempontból pozitívnak.

National Geographic 2021. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 995 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket