Marsi űrszondák fotózták le egymást munka közben
Ez az első alkalom, hogy egy idegen bolygó körül keringő űrszonda egy „kollégát” örökítsen meg.
2005. április 21-én a NASA 1997 óta a vörös bolygó körül keringő szondája, a Mars Global Surveyor lefotózta a tőle 90 kilométerre elrepülő Mars Odyssey szondát.
Bár a felvétel életlen, a Mars Odyssey legfőbb elemei – az oldalán hosszan elnyúló rúdon található spektrométer, a fénylő fehér nagy nyereségű (high-gain) antenna, és a rézsútosan elhelyezkedő napelemek – jól kirajzolódnak.
A Mars Global Surveyor és a Mars Odyssey is a vörös bolygó két pólusa felett halad át, de az ütközések elkerülése végett az Odyssey magasabban száll.
A Global Surveyor megörökítette a flottilla legfiatalabb tagját, az Európai Űrhivatal 2004. januárjában Mars körüli pályára állt szondáját, a Mars Expresst is. A felvétel április 20-án készült, a két szonda ekkor 250 kilométer távolságra volt egymástól. A nagy távolság miatt a 1, 5 méter magas és 15 méter hosszú, mozgó Mars Express a felvételen tulajdonképpen csak egy elmosódott cikkcakknak látszik.
A Mars Express hosszan elnyúlt pályán kering a bolygó felett: a felszíntől mért magassága 310 és 10080 kilométer között váltakozik. A Mars Global Surveyor csaknem kör alakú pályán, 380 kilométer magasságban kering.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Égi jelenségek 2025. január második felében
Holdfényesen kezdődik az időszak, a végén pedig lesz alkonyi és hajnali holdsarlónk is, együttállásokkal.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
