Eltűnt százhuszonöt tó

Márpedig ez a jégpáncél megtartotta a fölötte elhelyezkedő vizet. Ha elolvad a jég, akkor viszont a tavak egyszerűen eltűnnek, beissza a vizet magába a föld. A víz pedig az első víztartó rétegig süllyed a talajban. Az angolul „permafrost”-nak nevezett jégbirodalom (amely az Északi- és Déli-sarkkörön túl, illetve a magashegységekben fordul elő) már korábban is olvadásnak indult, így például a magashegységekben sziklák omlanak le a jég visszahúzódása, a globális felmelegedés miatt.

Eltűnnek vagy zsugorodnak

Más tavak nem tűnnek el, csupán a felületük zsugorodik össze – állapították meg a kaliforniai és alaszkai tudósok, akik műholdképeket elemeztek Alaszkától Szibériáig. Mindezt a klímaváltozás okozza – vélekedik Laurence Smith, a University of California, Los Angeles (UCLA) kutatója. „Mindez olyan, ” – tette hozzá – „mintha kihúznánk a dugót a fürdőkádban.” Ilyenkor nincs ami megakadályozza, hogy a víz elszivárogjon a talajba.

Az űrfelvételek szerint a változások gyorsan történnek. A műholdképek tanúsága szerint a tavak egyszer még ott vannak, aztán hirtelen eltűnnek. A hirtelen kiszáradás egész ökoszisztémákat változtathat meg, befolyásolhatja például a madarak vándorlását, vagy a vízhez kötődő szárazföldi vadállatok életét. A költözőmadarak számára nyáron például létfontosságú az édesvíz, ahol kicsinyeiket táplálhatják. Smith szerint e tavak elvesztése környezeti katasztrófához vezethet.

A legészakibb végeken még tartja magát a permafrost-övezet

A kaliforniai kutatók összehasonlították Szibéria vidékeit az 1997 és 2004 között készült és az 1972-es műholdképek alapján. A korábbi kutatások szerint a permafrost zónában a megnövekedett mennyiségű olvadékvizek miatt, vagyis a globális felmelegedés következtében egyre több tónak kellene keletkeznie. Ez a képek tanúsága szerint így is van azokon a legészakibb vidékeken, ahol még mindig kitart az „örökjég” alkotta páncél.

De általánosságban, más területeket is beleértve az összes tó felülete 6 százalékkal csökkent, és ha tovább emelkedik a Föld átlaghőmérséklete, akkor a legészakibb vidékeken is veszélybe kerülnek az állóvizek – nyilatkozta Smith. Az Északi-sarkkörön túli területeken a kutatók 10 ezer nagyobb tavat tartanak nyilván.

Larry Hinzman az alaszkai Víz- és Környezetkutató Központ munkatársa szerint a most Szibériában megfigyelt jelenségek összhangban állnak az Alaszkában tapasztalt folyamatokkal. Alaszkában például a Seward-félszigeten az elmúlt 50 évben figyelték meg a felszíni vizek felületének csökkenését.