Különleges régi térkép bukkant fel Amerikáról

Kolumbusz 1492-ben fedezte fel az Újvilágot, amelyet ő még Indiának hitt. Így aztán az új kontinenst, ahogyan az később kiderült, már nem a makacskodó, és továbbra is Indiákról beszélő Kolumbuszról nevezték el, hanem egy másik olasz utazóról, Amerigo Vespucciról.

A most szerdán eladásra kerülő térképegyüttest az első nyomtatott glóbusz (de legalábbis az első glóbuszok egyikének) összeállítói szerkesztették meg 1507-ben, méghozzá a felfedezők beszámolói alapján. A St. Dié kolostorában működő, II. René lotharingiai herceg megbízásából tevékenykedő csoportot egy svájci-német kartográfus, Martin Waldseemüller irányította. A 12 darabból, pontosabban gömbháromszögből álló együttes fametszetekből áll, amelyekből glóbuszt lehet készíteni. (Bár a fennmaradt metszetek olyan értékesek, hogy alighanem új vevőjük sem próbálja majd felragasztani azokat egy gömbre…)

Szobatudósok következtettek vagy titkos információik voltak?

A felfedezők beszámolóiból a „szobatudósok”, vagyis Waldseemüllerék aztán kikövetkeztették azt is, hogy lennie kell egy „nagy víznek” valahol Amerika és a Kolumbusz által elérni kívánt India között. Ezt a képzeletbeli, az európaiak által akkor még fel sem fedezett tengert nevezték el Nyugati-óceánnak, vagyis a mai Csendes-óceánnak.

Van azonban olyan teória, miszerint Waldseemüller nem „hasból” rajzolta meg a Csendes-óceánt, hanem titkos portugál utazások adataihoz is hozzájutott, így az óceán „nyilvános” felfedezése előtt már értesült a létezéséről. A szóban forgó térképen egy Amerika elnevezésű földrész is megjelenik, amely a mai Dél-Amerika egy részének felel meg. Sőt, Floridára is utalnak egyes részletek, így Észak-Amerika első ábrázolásainak egyikét is jelenti a most eladásra kínált térkép, bár Észak- és Dél-Amerika egyértelmű elkülönítése inkább a később tevékenykedő Mercator kartográfusi eredményei közé tartozik. Waldseemüllerék térképe valószínűleg azért is alapul titkos portugál feljegyzéseken, mert Dél-Amerika nyugati partját viszonylag pontosan ábrázolja, ami egy elvileg fel nem fedezett óceán, a Csendes-óceán partvidékét jelentette akkoriban. Ugyancsak ezen a térképen szerepel először a Horn-fok, s talán éppen Amerigo Vespucci volt az, aki portugál szolgálata után felvette a spanyol állampolgárságot, és ezután nyilvánosságra hozta a korábban titkos adatokat a portuglok felfedezéseiről, s ezeket a felfedett információkat használhatták fel Waldseemüllerék.

Egymillió dollár körüli a becsérték

A Christie’s aukciósház becslése szerint a tétel a 900 ezer és 1, 46 millió dollár (500-800 ezer font) közötti értékű, s az árverező szerint tovább növeli a tétel vonzerejét, hogy egyike azon négy fennmaradt példánynak, amelyeket a Waldseemüller irányítása alatt álló csoport készített.

A tízmillió dolláros falitérkép

Ugyanez a csoport és ugyanott, vagyis a mai Kelet-Franciaországban – pontosabban Lotharingiában, St. Dié kolostorában – dolgozva hozta létre azt a sokkal jobban ismert falitérképet, amelyet a washingtoni Kongresszusi Könyvtár vásárolt meg 10 millió dollárért 2003-ban. Azt a térképet sokan Amerika születési bizonyítványának tartják, minthogy használja az Amerika elnevezést. Ugyanakkor a most eladásra kínált térkép szintén „tudja ezt”, vagyis Amerikának hívja az Újvilágot, és ugyanabban az esztendőben, 1507-ben készült, mint a 2003-ban eladott fali változat.

Waldseemüller csoportja az „America” nevet – mint már említettük – Amerigo Vespucci nevéből vezette le, aki elsőként állította, hogy Kolumbusznak nincs igaza. Vagyis Kolumbusz Vespucci szerint nem Indiát érte el, hanem egy új kontinenst fedezett fel. Vespucci szerint nem is Ázsia valamilyen más részére jutott el Kolumbusz. Vespucciról már említettük, hogy esetleg sokkal többet utazott és talán titkos felfedezéseket is tett, így aztán nem is annyira jogtalan, hogy róla nevezték el az új kontinenst. Ennek ellenére Kolumbusz jelentősége vitathatatlan, és továbbra is kissé igazságtalannak tűnik Amerika elkeresztelése…

Amerika először?

Még három példány ismert

Waldseemüller és tudós munkatársai Vespucci utazási beszámolóit használták fel az új térképek elkészítéséhez. A most felkínált munkát Waldseemüller-gömbmetszeteknek is nevezik, amelyek a Földet mint gömb alakú égitestet, vagyis mint glóbuszt ábrázolja. A 12 egymáshoz kapcsolódó metszet összességében „kiadja” bolygónk 1507-ben sejtett képét. E metszeteket egy 180×344 mm-es maximális szélességű papírra nyomtatták. A metszeteket kivágták (volna), és egy a glóbuszt ábrázoló gömbre helyezték volna. A Waldseemüller-gömbmetszeteknek csak három másik ismert példánya ismert: egy a University of Minnesotánál, kettő pedig német könyvtárakban található meg.

A Christie’s szerint a most felbukkant térképet egy európai gyűjtő fedezte fel saját kollekciójában, miután olvasott a két évvel ezelőtti falitérkép sikeres eladásáról. A gyűjtőről több adatot nem adott ki az aukciósház.