Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Föld

Különleges régi térkép bukkant fel Amerikáról

2005.06.08.Admin
National Geographic Magyarország

Egy közel 500 éves térképet kínál eladásra a londoni Christie’s aukciósház. Az árverési tétel érdekessége, hogy ez a térkép tüntette fel először (illetve az elsők között) az Újvilágot „Amerika” néven, sőt a Csendes-óceánt is ábrázolja, ami főleg azért különleges, mert ezt az óceánt még fel sem fedezték ekkor!

Kolumbusz 1492-ben fedezte fel az Újvilágot, amelyet ő még Indiának hitt. Így aztán az új kontinenst, ahogyan az később kiderült, már nem a makacskodó, és továbbra is Indiákról beszélő Kolumbuszról nevezték el, hanem egy másik olasz utazóról, Amerigo Vespucciról.

A most szerdán eladásra kerülő térképegyüttest az első nyomtatott glóbusz (de legalábbis az első glóbuszok egyikének) összeállítói szerkesztették meg 1507-ben, méghozzá a felfedezők beszámolói alapján. A St. Dié kolostorában működő, II. René lotharingiai herceg megbízásából tevékenykedő csoportot egy svájci-német kartográfus, Martin Waldseemüller irányította. A 12 darabból, pontosabban gömbháromszögből álló együttes fametszetekből áll, amelyekből glóbuszt lehet készíteni. (Bár a fennmaradt metszetek olyan értékesek, hogy alighanem új vevőjük sem próbálja majd felragasztani azokat egy gömbre…)

Szobatudósok következtettek vagy titkos információik voltak?

A felfedezők beszámolóiból a „szobatudósok”, vagyis Waldseemüllerék aztán kikövetkeztették azt is, hogy lennie kell egy „nagy víznek” valahol Amerika és a Kolumbusz által elérni kívánt India között. Ezt a képzeletbeli, az európaiak által akkor még fel sem fedezett tengert nevezték el Nyugati-óceánnak, vagyis a mai Csendes-óceánnak.

Van azonban olyan teória, miszerint Waldseemüller nem „hasból” rajzolta meg a Csendes-óceánt, hanem titkos portugál utazások adataihoz is hozzájutott, így az óceán „nyilvános” felfedezése előtt már értesült a létezéséről. A szóban forgó térképen egy Amerika elnevezésű földrész is megjelenik, amely a mai Dél-Amerika egy részének felel meg. Sőt, Floridára is utalnak egyes részletek, így Észak-Amerika első ábrázolásainak egyikét is jelenti a most eladásra kínált térkép, bár Észak- és Dél-Amerika egyértelmű elkülönítése inkább a később tevékenykedő Mercator kartográfusi eredményei közé tartozik. Waldseemüllerék térképe valószínűleg azért is alapul titkos portugál feljegyzéseken, mert Dél-Amerika nyugati partját viszonylag pontosan ábrázolja, ami egy elvileg fel nem fedezett óceán, a Csendes-óceán partvidékét jelentette akkoriban. Ugyancsak ezen a térképen szerepel először a Horn-fok, s talán éppen Amerigo Vespucci volt az, aki portugál szolgálata után felvette a spanyol állampolgárságot, és ezután nyilvánosságra hozta a korábban titkos adatokat a portuglok felfedezéseiről, s ezeket a felfedett információkat használhatták fel Waldseemüllerék.

Egymillió dollár körüli a becsérték

A Christie’s aukciósház becslése szerint a tétel a 900 ezer és 1, 46 millió dollár (500-800 ezer font) közötti értékű, s az árverező szerint tovább növeli a tétel vonzerejét, hogy egyike azon négy fennmaradt példánynak, amelyeket a Waldseemüller irányítása alatt álló csoport készített.

 A tízmillió dolláros falitérkép

A tízmillió dolláros falitérkép

Ugyanez a csoport és ugyanott, vagyis a mai Kelet-Franciaországban – pontosabban Lotharingiában, St. Dié kolostorában – dolgozva hozta létre azt a sokkal jobban ismert falitérképet, amelyet a washingtoni Kongresszusi Könyvtár vásárolt meg 10 millió dollárért 2003-ban. Azt a térképet sokan Amerika születési bizonyítványának tartják, minthogy használja az Amerika elnevezést. Ugyanakkor a most eladásra kínált térkép szintén „tudja ezt”, vagyis Amerikának hívja az Újvilágot, és ugyanabban az esztendőben, 1507-ben készült, mint a 2003-ban eladott fali változat.

Waldseemüller csoportja az „America” nevet – mint már említettük – Amerigo Vespucci nevéből vezette le, aki elsőként állította, hogy Kolumbusznak nincs igaza. Vagyis Kolumbusz Vespucci szerint nem Indiát érte el, hanem egy új kontinenst fedezett fel. Vespucci szerint nem is Ázsia valamilyen más részére jutott el Kolumbusz. Vespucciról már említettük, hogy esetleg sokkal többet utazott és talán titkos felfedezéseket is tett, így aztán nem is annyira jogtalan, hogy róla nevezték el az új kontinenst. Ennek ellenére Kolumbusz jelentősége vitathatatlan, és továbbra is kissé igazságtalannak tűnik Amerika elkeresztelése…

 Amerika először?

Amerika először?

Még három példány ismert

Waldseemüller és tudós munkatársai Vespucci utazási beszámolóit használták fel az új térképek elkészítéséhez. A most felkínált munkát Waldseemüller-gömbmetszeteknek is nevezik, amelyek a Földet mint gömb alakú égitestet, vagyis mint glóbuszt ábrázolja. A 12 egymáshoz kapcsolódó metszet összességében „kiadja” bolygónk 1507-ben sejtett képét. E metszeteket egy 180×344 mm-es maximális szélességű papírra nyomtatták. A metszeteket kivágták (volna), és egy a glóbuszt ábrázoló gömbre helyezték volna. A Waldseemüller-gömbmetszeteknek csak három másik ismert példánya ismert: egy a University of Minnesotánál, kettő pedig német könyvtárakban található meg.

A Christie’s szerint a most felbukkant térképet egy európai gyűjtő fedezte fel saját kollekciójában, miután olvasott a két évvel ezelőtti falitérkép sikeres eladásáról. A gyűjtőről több adatot nem adott ki az aukciósház.

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket