Egyre édesebb az Észak-Atlanti-óceán

Az óceán sótartalmának csökkenésével kapcsolatban az elmúlt években, évtizedekben több kutatás is folyt, ez azonban az első, amely a jéghegyek elolvadásából és a folyók áradásából származó édesvíz mennyiségével kapcsolatban konkrét adatokkal is előrukkolt.

Az Észak-Atlanti-óceán sótartalma és vízháztartása a klímaváltozás szempontjából kulcsfontosságú. Ha az óceán felszínére nagy mennyiségű hideg édesvíz kerül, az a nagyobb sűrűségű sós víz fölött marad, és megakadályozza a hőcserét, illetve a hőátadást a levegőbe.

Ennél súlyosabb következmény, hogy felhígítja a vizet, csökkenti sótartalmát. Egy kritikus, egyelőre ismeretlen érték elérése után a sótartalom már nem lesz elegendő a nagyobb sűrűség és így a leszálló ág kialakításához. A leszálló ág megszűnésével pedig a trópusok felől az északi-sarkvidék felé hőt szállító áramlatok is leállnak.

A szállító szalag leállására egyelőre kevés a bizonyíték. Ám Ruth Curry az amerikai Woods Hole Oceanográfiai Intézet és Cecilie Mauritzen, a Norvég Meteorológiai szolgálat kutatójának, a Science magazin legfrissebb számában közölt tanulmánya szerint az édesvíz mennyiségének növekedése miatt az áramlat lassulása a közeljövőben már mérhető lesz. A kutatók szerint az áramlat megváltozása már egy évszázadon belül érzékelhetővé válik, bár katasztrófához vezető lassulásról még nem beszélhetünk, azaz a Holnapután című filmben látottaktól egyelőre nem kell tartani.

A kutatópáros 1965 óta gyűjt víznyomási, hőmérsékleti és sókoncentrációval kapcsolatos adatokat. Számításaik szerint 1965-95 között 14-24 ezer köbkilométer édesvíz került az Észak-Atlanti-óceánba. Ennek az édesvíznek közel fele a hatvanas évek végén érkezett, és egy szokatlan széljárás eredményezte. A széljárásnak köszönhetően először nagytömegű jég keletkezett északon, később a szél ezt dél felé fújta, ahol az elolvadt. Azóta évente körülbelül 100 köbkilométer édesvíz adódik hozzá az északi tengerek felső rétegeihez.

A kutatópáros mérései a klímamodellezők számára rendkívül értékesek. Hangsúlyozzák azonban, hogy az óceánba kerülő édesvíz mennyiségében trendszerű változások is bekövetkezhetnek a jövőben, hiszen egyelőre nem tudjuk, hogy milyen hatásai lesznek az éghajlatra a gyorsuló jégolvadásnak, a csapadék mennyiség változásának vagy a nagy áradásoknak.