A Duna-napot ünnepelte Közép-Európa

Ausztriában, Németországban, Szlovákiában, Magyarországon, Horvátországban, Szerbia és Montenegróban, Romániában, Bulgáriában és Ukrajnában nem csoda, hogy megemlékeznek a Duna Napról, hiszen ezekben az országokban többé-kevésbé jelentős szerepet játszik ez a folyam a közlekedésben, az idegenforgalomban vagy éppen a tiszta ivóvíz biztosításában.

Ám a rendezvények egy része olyan országokban zajlik, mint Bosznia-Hercegovina, Szlovénia és Csehország, amelyeket nem is érinti a folyó, továbbá Moldovában is szerveznek ünnepséget, amely mindössze pár kilométeres Duna-szakasszal rendelkezik. Bosznia egyébként a tizenharmadik ország, amely csatlakozik a Duna védelmét célzó nemzetközi egyezményhez, nem véletlen tehát, ha itt is fontosnak tartották a megemlékezést. (Egyébként pedig a balkáni ország folyói, így például a nagy határfolyó, a Száva a Dunába ömlik, tehát Bosznia is sokat tehet a Duna tisztaságának, környezeti állapotának a megőrzéséért.)

A Mura, a Száva és a Dráva érinti Szlovéniát, tehát ez a Dunával közvetlenül nem érintkező ország is sokban befolyásolhatja a folyó életét, akárcsak Csehország, amely Szlovákiához és Ausztriához fűződő kapcsolatait is hangsúlyozza a mostani Duna Nap alkalmából. (Csehországból a Morva folyó ömlik a Dunába.)

Moldovában olyan rövid a Duna-szakasz, hogy nem is az ország eme déli részén tartják az ünnepséget, hanem a Prut folyó medencéjében, egy északabbi településen, Glodeni-ben. Mindenesetre ez az állam is fontosnak tartja ezt a napot, amit jelez, hogy az eseménysorozaton a helyi környezetvédelmi miniszter is részt vesz.

Hazi rendezvények

Magyarországon kulturális és környezetvédelmi rendezvények várták országszerte az érdeklődőket az idén második alkalommal megrendezett Nemzetközi Duna Nap alkalmából június 29-én, szerdán. A „Duna-szolidaritás” és a környezettudatos szemléletformálás jegyében Budapesten, Győrött és Baján kiállítások és civil környezetvédelmi programok során ismerhető meg a „Legeurópaibb Folyó” és környezetének összetett kapcsolata.

„A Nemzetközi Duna Napon szeretnénk, ha minél többen ünnepelnénk a folyót, az egyik legfontosabb nemzeti és európai szimbólumot” – mondta a megnyitó alkalmából Persányi Miklós, környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

A „Duna-szolidaritás” jegyében június 29-én Budapest forgalmas csomópontjainál kék karszalagot kaptak mindazok, akik fontosnak érzik a Duna és tágabb értelemben a környezet iránti tudatos magatartást. Ezen kívül a Kék Duna hajó és két „kulturális víziösvény” is várta a fővárosi érdeklődőket: a Petőfi téri hajóállomás és a Kecskeméti utca, illetve az Andrássy út között kék szalaggal jelzett „turistaút” mentén galériák láncolata Duna-tematikájú kiállítás rendezett. Győrött a Duna élővilágát bemutató programok és zenés-vizualizációs vetítések mellett, környezetvédelmi szervezetek tartottak nyilvános találkozókat a Duna Nap alkalmából. Baján civil környezetvédők tudományos konferenciát rendeztek.

A Duna Nap célja – a nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény és az EU Víz Keretirányelv követelményeivel is összhangban – az, hogy európai emberek figyelmét ráirányítsa a Dunára. A környezetvédelmi esemény a „Duna-szolidaritás” létrehozásával találkozási lehetőségeket és programokat biztosít a tizenhárom Duna-menti ország lakosságának, döntéshozóinak és civil szervezeteinek. A Duna Nap további feladatának tekinti, a környezettudatos nevelés és szemléletformálás támogatását.