Hamarosan kezdődik az üstököslékelés

A kivágódó anyagtörmeléket árgus szemekkel figyelik majd a tudósok, ugyanis a Deep Impact közreműködésével a csillagászok annak akarnak a végére járni, hogy vajon mi rejtőzhet egy üstökös magjának a belsejében. Ennek kiderítése azért lenne fontos a tudomány szempontjából, mert a szakembereknek arról már van tudomásuk, hogy miként fest egy üstökös felszíne, illetve környezete, de arról még nincs, hogy odalent mi van.

Az üstökösök gyakorlatilag konzerválták, mintegy mélyhűtötték azokat az anyagokat, amelyek még a Naprendszer kialakulásának az idejéből maradtak vissza. Ezek megismerése felbecsülhetetlen értékű adatokat szolgáltatna arra vonatkozólag, hogy miként született meg szűkebb kozmikus környezetünk.

A Deep Impact lényegében két egységből áll. A 370 kilós, mosógép méretű Becsapódó (Impactor) nevű szerkezet bevágódik az üstös magjának a felszínébe, miközben a személyautónyi, távcsövekkel, kamerákkal, s egy spektrométerrel felszerelt Elrepülő (Flyby) fényképezi a folyamatot, főként az ütközés kiváltotta anyagkicsapódást, és a karambol vájta, a tervek szerint futballpálya méretű krátert, amely az üstökös belsejének anyagi összetevőit mutathatja meg. A becsapódó egység öttonnányi dinamit erejével csapódik az üstökösbe.

A becsapódó egység ezzel befejezi küldetését, az Elrepülő pedig folytatja űrutazását, és ha jó erőben marad, elképzelhető, hogy meghosszabbítják programját, és újabb üstökösökkel találkozik. A becsapódást egyébként földi és a bolygónk körül keringő több űrteleszkóppal, köztük a Hubble-lel, a Spitzerrel, vagy a röntgentartományban vizsgálódó Chandrával is nyomon követik, hogy minél több információt gyűjtseneka kamikaze-akcióra ítélt szonda élete utolsó szakaszának és kimúlásának következményeiről.

Jelenleg az amerikai űrkutatási hivatal két üstökösvadász szondája száguld a kozmoszban. A Stardust (Csillagpor) már túl van a nehezén. Tavaly január 2-án süvített át a Wild 2 kométa légkörén, azaz kómáján, miközben a légyfogó papír elven működő kollektorai mintát gyűjtöttek az égitestről kiáramló gázokból és porokból. Értékes rakományával a tervek szerint jövőre érkezik vissza a Földre.

Az Európai Űrhivatal (ESA) sem tétlenkedik: Rosetta üstököskutatója tavaly március 2-án indult el a Csurjumov-Geraszimenko kométa felé. Ebben a nagyszabású nemzetközi vállalkozásban magyar kutatók is részt vettek. A tervek szerint a Rosetta leszállóegysége, a Philae puha landolást hajt végre a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén – de erre még 2014-ig várni kell.