Vendel, Irén, Kleopátra2020. október 20., kedd
Föld

Félti a Himaláját a Mount Everest meghódítója

2005.07.11.Admin
National Geographic Magyarország

A Mount Everestet elsőként megmászó alpinista, Sir Edmund Hillary arra szólította fel a világ kormányait, hogy védjék meg a Himaláját a klímaváltozástól. A napokban ülésezik a Világörökség Bizottság (World Heritage Committee), amely a legfontosabb természeti és épített értékeket igyekszik megvédeni – Hillary ezért intézett felhívást az illetékesekhez.

Környezetvédelmi aktivisták, akiket a neves hegymászó is támogat, azt szeretnék elérni, hogy vegyék fel a védettségi listára a Sagarmatha Nemzeti Parkot. Ez a térség a Himalájában, a világ legmagasabb hegységében található. Ha a listára felvennék, akkor a parkot a jogszabályok szerint is meg kéne óvniuk a kormányoknak, s így például csökkenteniük kellene az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását – remélik legalábbis a környezetvédők.

1953-ban győzték le a csúcsot

Sir Edmund Hillary és Tenzing Norgay serpa 1953 májusában mászták meg a krónikák szerint elsőként a Himalája és a világ legmagasabb hegyét, a Mount Everestet, vagyis a Csomolungmát. Hillary azóta is igyekszik a térségben élő emberek érdekeit szolgálni. Több kezdeményezésben is részt vett, amelyek a helybeliek megsegítését célozta – írja a BBC –, most pedig, néhány nappal 86. születésnapja előtt a klímaváltozásra hívja fel a figyelmet a brit alpinista.

„Az elmúlt ötven évben a Himalája környékének felmelegedése erőteljesebbé vált” – nyilatkozta a BBC-nek Sir Edmund. „Ez komoly áradásokat okozott, amelyek a környezetet és a helybéli lakosságot is súlyosan érintették” – tette hozzá. 1985-ben például a Dig Tsho glaciális tó kilépett a medréből, és olyan hatalmas özönvizet zúdított a hegyoldalra, amely falvakat pusztított el, és többek között 14 hidat sodort el.

Az ENSZ is aggódik

Három évvel ezelőtt az ENSZ környezeti programja (United Nations Environment Programme, UNEP) és a Nemzetközi Integrált Hegységfejlesztési Központ (Icimod) által közösen készített tanulmány megállapította, hogy mára több mint 40 glaciális tó töltődött fel olvadékvízzel, és ez a feltöltődés olyan gyors, hogy a hasonló „partszakadások” egyre inkább fenyegetnek.

Több tízezer ember élete van veszélyben emiatt – állapította meg a tanulmány. Éppen ezért az UNEP programigazgatója, Klaus Töpfer úgy jellemezte a szituációt, hogy az újabb okot ad a széndioxid és más üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére.

A világörökség és kategóriái

Az UNESCO Világörökség Bizottságához érkezett kérelmekről a szervezet durbani (Dél-Afrika) konferenciáján döntenek. A bizottság minden évben megvitatja a kérelmeket, és különböző kategóriákban ítéli oda a címeket. Így például természeti, régészeti és kulturális emlékek, nevezetességek is felkerülhetnek a listára. Ezen kívül létezik a veszélyeztetett értékek listája, amely fokozottabb védelmet irányoz elő a fenyegetett objektumoknak.

A Világörökség Egyezményt (World Heritage Convention, WHC) aláíró nemzetek (elvileg) elismerik, hogy a világörökség védelméért az egész nemzetközi közösségnek kötelessége tenni. Ugyancsak vállalják az aláírók, hogy a helyszíneket megőrzik a jövendő generációk számára, és szándékosan nem tesznek olyan intézkedéseket, amelyek közvetve vagy közvetlenül károsítanák a természeti vagy kulturális értékeket.

A környezetvédők szerint az a 180 ország, amely ratifikálta a WHC-t, jogilag is kötelezhető arra, hogy megvédje a Sagarmatha Nemzeti Parkot, csakúgy, mint a perui Huascarán Nemzeti Parkot (a dél-amerikai Andok hegységben) vagy a belize-i korallzátonyt (a közép-amerikai, karibi térségben) a klímaváltozás negatív hatásaitól.

Mit akarnak a környezetvédők?

„Először is kérni fogjuk a Világörökség Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg beadványunkat, és sürgetni fogjuk a testületet, hogy új helyszíneket vegyen fel a veszélyeztetettségi listára” – nyilatkozta Peter Roderick, a Climate Justice nevű környezetvédelmi szervezet igazgatója. (E kérelmet támogatta egyébként Sir Edmund Hillary is.) Ha jóváhagynák ezeket a döntéseket, az említett három helyszín védettségi foka jelentősen emelkedne, s biztonságosabbá válnának a glaciális tavak a Himalájában és az Andokban.

A környezetvédők további szándéka, hogy a Világörökség Bizottság tekintse át a résztvevő államok kötelességeit, amelyeket a WHC-ben rögzítettek, s amelyek arra vonatkoznak, hogy a jövendő generációk számára is meg kell őrizni e helyszíneket. Márpedig a Climate Justice szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának drasztikus csökkentése nélkül ennek a jogi kötelezettségnek az államok nem tudnak eleget tenni.

A környezetvédők tehát a Világörökség Bizottságtól várják a környezetvédelmi intézkedéseket, ugyanakkor megfigyelők szerint kétséges, hogy a tagállamok műemlékvédelmi és természetvédelmi delegátusai képesek lennének az ipari hatalmakat arra szorítani, hogy csökkentsék a károsanyag-kibocsátásukat.

Hozzászólások

Összefüggés lehet a Tibeti-fennsík légszennyezése és a sarkvidék jégtakarója közt

Összefüggés lehet a Tibeti-fennsík légszennyezése és a sarkvidék jégtakarója közt

A Tibeti-fennsík „harmadik sarkvidék” néven emlegetett, igen nehezen megközelíthető helye bolygónknak, ám az egyik legtisztább környezet is.

Az egyedülálló bringás flotta alapítója

Az egyedülálló bringás flotta alapítója

Roncstelepről megmentett kerékpárok, padlások mélyéről kiguberált, poros szerkezetek, melyek egy elképesztő csapat keze alatt különleges eszközök formájában kezdenek nem mindennapi új életet.

Tájidegen állat- és növényfajok terjedése

Tájidegen állat- és növényfajok terjedése

Kutatók becslései szerint világszerte több mint egyharmaddal fog megnövekedni az úgynevezett tájidegen állat- és növényfajok száma.

Faültetés az ország jelenleg működő legnagyobb napelemparkjában

Faültetés az ország jelenleg működő legnagyobb napelemparkjában

Példa nélküli együttműködést valósított meg a 10 millió Fa Alapítvány és a MET Kabai Solar Park csapata.

Dinnye és füge a Rajna vidékén?

Dinnye és füge a Rajna vidékén?

Nem elképzelhetetlen! A német Szövetségi Hidrológiai Intézet (BfG) becslései szerint melegkedvelő növényeket hozhat a klímaváltozás a Rajna vidékére.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket