Évente három milliméterrel emelkednek a tengerek

A NASA műholdas mérései azt bizonyítják, hogy az elmúlt tizenkét esztendőben évi három milliméterrel emelkedett a világtengerek szintje. Negyven éve a hasonló emelkedés még csak két milliméter volt. Az ok nyilvánvaló: a globális felmelegedés.
A három milliméter első hallásra nem tűnik soknak, viszont hosszabb távon számos sűrűn lakott partvidéket veszélyeztethet világszerte a tengerszint emelkedése. Ha a víztükör egy méterrel növekedne, 100 millió embert érintene közvetlenül – nyilatkozta Waleed Abdalati, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának greenbelti munkatársa.
Gyorsul a szintemelkedés
Abdalati és kutatókollégái a tengerek vízállását műholdakkal mérték meg, és így kiderült, hogy az elmúlt ötven évben átlagosan évi 1, 8 milliméterrel emelkedett a világtengerek szintje – ez egybeesik a korábbi számításokkal.
Ugyanakkor az utóbbi tizenkét évben a szintemelkedés gyorsulni látszik, ezt mutatja a már említett 3 mm-es mérték. Erről Steve Nerem, a Coloradói Asztrodinamikai Kutatóközpont munkatársa nyilatkozott. A Coloradói Egyetem szakértője szerint az emelkedés fele annak köszönhető, hogy bolygónk víztömege a globális felmelegedés következtében egyszerűen hőtáguláson „esik át”. Ahogyan a vasúti sínek is hosszabbak nyáron, mint télen, úgy a tengerek is kitágulnak a hő hatására.
A legfőbb ok
A vízszint növekedésének másik oka az olvadó jég. Műholdak segítségével lehetségessé vált, hogy megmérjék, mekkora a jég kiterjedése bolygónkon. Pontosabban a jégtömeg változásának regisztrálása vált lehetségessé.
A NASA Jet Propulsion Laboratóriumának munkatársa, a radarkísérleteket irányító Eric Rignot, úgy nyilatkozott, hogy a tengerszint emelkedésének legfőbb oka a jégtakaró változása a Földön. Márpedig Rignot szerint a jég gyorsabban olvad, mint azt korábban gondolták.
A potsdami klímakutató-intézet azonban a Spiegel Online beszámolója szerint úgy véli, hogy nemcsak az említett két faktor játszik szerepet a vízszint változásában, hanem az óceáni áramlások módosulása is. Egy modellszámítás során megvizsgálták, hogy mi történne az óceáni cirkuláció összeomlásakor, és e számítás szerint az észak-atlanti partvidéken egy méterrel emelkedne a vízszint, miközben az Atlanti-óceán déli felén csökkenne a víztükör magassága. Drasztikus esetben az észak-atlanti emelkedés elérhetné az évi 25 millimétert is!
Figyelni kell az áramlásokra is
A tengerek vízfelülete egyébként nem sima – magyarázzák a potsdami kutatók. Az óceáni áramlások miatt hegyek és völgyek tarkítják a képet, amelynek elsősorban a Coriolis-erő az oka (ez az erő a forgó testeken, például a Földön is hat az áramló folyadékokra, ezt mindennap láthatjuk magunk is, hiszen a mosdók lefolyóinál a víz „csavarodva” folyik lefelé).
A tengerek felülete egyáltalán nem sima
Érdekes módon a hideg áramlások lesüllyedése e modell szerint Európában különösen mély vízállást eredményezne – tették hozzá a potsdami kutatók. Természetesen az efféle drasztikus forgatókönyvek bekövetkezésének kicsi a valószínűsége, bizonyos folyamatok azonban ilyen irányba is továbbfejlődhetnek – hangsúlyozzák a kutatók.