Röntgenképek a Deep Impact és az üstökös találkozásáról

Az ütközésről szóló „normál” képeket a Deep Impact elszálló egysége, vagyis „anyahajója” már elküldte a Földre. A lövedék 32 ezer kilométeres óránkénti sebességgel csapódott be, és hatalmas porfelhőt keltett, éppen ezért számos részletet a „rendes” kamerák nem észlelhettek. Ezért hívták a röntgencsillagászatot segítségül a NASA tudósai.

Egy futballpályát 10 méter vastagon borított volna be a por

A röntgenfelvételekből megállapítható, hogy mennyi por csapódott fel az üstökös magjából. Ehhez az eredményhez a Swift nevű műhold röntgen-megfigyelései segítették hozzá a szakértőket. A kutatók szerint több tízezer tonnányi por került ki az üstökös „légkörébe”, ami azt jelenti, hogy egy futballpályát tíz méter vastagon borítana be az üstökösről levált törmelék.

A Swift megfigyeléseit az ütközés után, július negyedikétől végezte. Ekkor egy nagy „fellobanás” volt észlelhető, amely július 9-én és 10-én tovább erősödött. A képek tanúsága szerint az egyébként halvány röntgensugárforrásnak számító Tempel 1 a becsapódás után egyre fényesebb lett. A röntgensugárzás erősödése a felvert pornak köszönhető, illetve annak, hogy az üstökösről más anyagok is leválnak „menet közben”.

A röntgensugárzás megnövekedése azért tart pár napig, mert ennyi időbe telik, amíg a felvert por eléri az üstökös „légkörét”, kómáját, ahol a napszél, vagyis a Napból kiáramló nagyenergiájú részecskék „megvilágítják” a porszemcséket. Ez az első alkalom, hogy a tudósok közvetlenül tanulmányozhatják a napszél az üstökös anyagának találkozását.

Az üstökös három része és a Swift szerepköre

Az üstökösök három részből állnak: a legkisebb a néhány kilométeres átmérőjű mag, amely fagyott gázok jege által összecementált porból és kisebb-nagyobb szilárd testekből áll. A mag körül kialakuló por- és gázfelhő alkotja a tízezer kilométeres nagyságrendű kómát. A kómát másképpen az üstökös „fejének” is szokták nevezni. A kómáról a Nap sugárnyomása és a napszél együttes hatása taszítja le a hosszan elnyúló, és a Nappal ellentétes irányba mutató csóvát.

A Swift műholdat általában távoli, természetesen robbanások, úgynevezett gammakitörések megfigyelésére használják. Így ez a szatellit, az Univerzum röntgentérképének összeállításában játszik fontos szerepet. A Swift többféle hullámhosszon képes a sugárzást érzékelni, méghozzá egyidejűleg. Így ez az egyetlen berendezés, amely szimultán sugárzást volt képes mérni a Deep Impact becsapódása után. Várhatóan a közeljövőben befejeződő elemzések az ibolyán túli, a röntgen- és a gamma-sugárzási eredményekből is újabb következtetéseket tudnak majd levonni a Tempel szerkezetéről, összetételéről.