Harminc éve kapcsolódott össze az Apollo és a Szojuz
Történelmi eseményre emlékeztek a NASA, az amerikai űrhivatal illetékesei, orosz kozmonauták részvételével. Harminc évvel ezelőtt, 1975 júliusában kapcsolódott össze a szovjet Szojuz és az amerikai Apollo űrhajó, ez volt tehát az első közös, nemzetközi űrrepülés.
A Szojuz és az Apollo összekapcsolódása nemcsak űrkutatási, tudományos szempontból volt nagy jelentőségű. A hidegháború csúcspontján szovjet és amerikai katonák – ők ma már többnyire tábornokok – kézfogása a kozmoszban: ez különleges politikai jelentőségre is szert tett akkoriban.
A szovjet-amerikai közös missziót közös bélyegen örökítette meg a két szuperhatalom, ami a filatelistáknak jelent ritkaságot, hiszen ez volt az első együttes bélyegkiadás a Szovjetunió és az USA között.
Leonovot küldték a szovjetek
Leonov
Az esemény jelentőségét mutatja, hogy szovjet részről a Gagarin utáni talán leghíresebb és legtapasztaltabb űrhajóst, Alekszej Leonovot küldték a misszióra, aki előzőleg Amerikában is járt, angolul tanult, hogy a kommunikáció megfelelő legyen az amerikai és a szovjet kozmonauták között.
Leonov nevéhez fűződik az első űrséta (amely majdnem végzetes volt számára), aztán Leonov és társa, Valerij Kubaszov volt kijelölve a Szaljut-1 űrállomás legénységének is. Ez volt az egyik első űrállomás az asztronautika történetében, ám a küldetés előtt Kubaszov megbetegedett. A Leonovék helyett így felküldött tartalékcsapat viszont életét vesztette egy katasztrófában, így Leonov a csaknem végzetes űrsétája után másodszor is elkerülte a halált. (Leonov később túlélt még egy autóbalesetet, továbbá egy a szovjet pártfőtitkár, Leonyid Brezsnyev ellen megkísérelt merényletet is.)
Közös tervezés
Így aztán az első szovjet-amerikai közös űrrepülésre a Leonov-Kubaszov duó „ment fel”, és a kozmoszban összekapcsolódtak az Apollo űrhajóval, amelyet három amerikai asztronauta irányított. Az összekapcsolódás, illetve az amerikaiak által szállított dokkolóegység – amelyet közösen terveztek, de az USA-ban gyártottak – tulajdonképpen az első nemzetközi űrállomás létrehozását is jelentette a világűrben. A Szojuz-Apollo együttes ugyanis ezután egy ideig egymáshoz kapcsolva keringett a Föld körül.
Az összekapcsolódás
A Szojuz-Apollo összekapcsolódást a világ tévéi egyenes adásban közvetítették, a magyar tudósítók viszont lemaradtak az eseményről, annyit beszélgettek a műsor idején. Ezen aztán Hofi Géza kabaréiban hosszú évekig nevethetett a hazai közönség.
Farkas Bertalan társa
A repülésnek más, közvetett magyar vonatkozása is van: szovjet részről Leonov társa ugyanis az a Valerij Kubaszov volt, akinek a betegsége megmentette a párosukat a már említett zaljut-1-hez kapcsolódó tragédiától, de Kubaszov az a szovjet űrhajós, aki Farkas Bertalan társa volt a mindmáig egyetlen magyar űrhajós repülésekor.
A NASA-nál most tartott megemlékezésen, amikor felidézték az esemény jelentőségét, elhangzott, méghozzá éppen a sokat idézett Leonov tábornok részéről, hogy ez a közös misszió volt az elődje a most is az űrben keringő Nemzetközi Űrállomásnak. A közös tudományos projektek első lépése volt ez, és Leonov szerint ez az együttműködés a jövőben akár egy nemzetközi kooperációban megvalósuló Mars-utazásban tetőzhet be.
A Szojuz-Apollo űrhajók összekapcsolódása technikai szempontból is mérföldkőnek bizonyult: kiderült, hogy a szovjet és az amerikai technológia összeilleszthető, kompatibilis egymással, annak ellenére, hogy más mértékegységeket használnak a két országban és mások a nyomásviszonyok az űrhajók belső terében.
És a politika?
De ne feledkezzünk meg a diplomáciai feszültségekről sem: „A hidegháború csúcspontja volt akkor, nukleáris fegyverek ezrei néztek egymással farkasszemet” – emlékezett most vissza a nyugdíjas amerikai tábornok, Thomas Stafford, aki az USA oldaláról – Vance Branddel és Donald Slaytonnal együtt – vett részt a közös misszióban. Stafford hozzátette: „Ugyanakkor mindkét szuperhatalom komoly eredményeket ért el az űrkutatásban, ezért elhatároztuk, hogy közösen dolgozunk.”
Ehhez a véleményhez csatlakozott Valerij Kubaszov is a NASA-ünnepségén: „Azért lehettünk sikeresek, mert soha nem politizáltunk.” Kubaszov állítása persze nem felel meg teljesen a valóságnak: a közös űrrepülésről ugyanis a két szuperhatalom vezetőinek korábbi csúcstalálkozóján döntöttek.